„V. Mikhaél bizánci császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a + középkorportál-sablon
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''V. (Kalaphatész) Mihály''', eredetileg '''Mikhaél Kalaphatész''' (? – [[1042]]. [[augusztus 24]].) a [[Bizánci Birodalom]] [[Bizánci császárok listája|császára]] (uralkodott [[1041]]. [[december 10]]-től [[1042]]. [[április 20]]-ig), [[Zóé bizánci császárnő|Zóé császárnő]] adoptált fia, [[IV. Mihály bizánci császár|IV. Mihály]] unokaöccse volt.
'''V. Mihály''' ([[1041]]–[[1042]]) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]]


Trónszerzését [[Jóannész Orphanotrophosz]], IV. Mihály teljhatalmú minisztere és fivére, egy intrikus [[eunuch]]-szerzetes szervezte meg, látva fivére egyre súlyosbodó betegségét. Unokaöccsüket, az apja foglalkozásáról Kalaphatésznek („hajódugarozó”) nevezett Mikhaélt ezért örökbe fogadtatta Zóé császárnéval, aki egyúttal kaiszari rangot is adott neki. IV. Mihály halálát követően így ő örökölte meg a trónt, mint V. Mihály. Uralkodása rendkívül rövid ideig tartott: előbb nagybátyját száműzte, ami meglehetősen népszerű döntés volt, majd megpróbált megszabadulni nevelőanyjától. Amikor azonban kolostorba küldte a legitim uralkodónőt, a fővárosi klérus, hivatali nemesség és köznép összefogott ellene, és megfosztották trónjától. Mihályt megvakították, kasztrálták és kolostorba száműzték, ahol rövidesen meghalt. Halálával Zóéra és húgára, [[Theodóra bizánci császárnő|Theodórára]] szállt a trón, ám Zóé rövidesen ismét megházasodott.
[[IV. Mihály bizánci császár]] unokaöccse trónját két személynek köszönhette: másik nagybátyjának, Eunuch János miniszternek és [[Zoé császárnő]]nek, akiket jutalmul kolostorba száműzött (Jánost már [[1041]]-ben, Zoét pedig [[1042]]-ben). Egyeduralmának bejelentése lázadásba torkollt, így alig négy hónap uralkodás után megvakították és őt is kolostorba száműzték, míg nevelőanyját visszahívták. A köznép egyszerű bitorlónak tekintette, és valószínű, hogy az arisztokraták adminisztratív reformjai miatt szegültek ellene. V. Mihály trónfosztása évében meghalt. ''Kalaphatész'' (Tömítő) melléknevét apja korábbi foglalkozásáról kapta.


== Utódlása ==
{{portál|középkor}}

A hadjáratot személyesen vezető Mihály halálos betegen tért vissza fővárosába. A trónt eunuch fivére a családban akarta megőrizni, ezért unokaöccsüket, Mikhaél Kalaphatészt adoptáltatta Zóéval, aki egyúttal kaiszari címet is adott neki. IV. Mihály élete utolsó napját az ''Agioi Anargüroi'' (azaz az ingyen gyógyító [[Szent Kozma]] és [[Szent Damján]]) kolostorában töltötte [[1041]]. [[december 10]]-én.


== Külső hivatkozások ==
{{uralkodó|cim=Bizánci császár|
<references/>
|link=Bizánci császárok listája|
*Plamen Pavlov, Jordan Janev: A bolgárok rövid története. Budapest, Cédrus Alapítvány – Napkút, 2005.
|dinasztia=Makedón-dinasztia|
*[[Georg Ostrogorsky]]: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
|elozo=IV. Mihály bizánci császár|
*Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282-288
|kovetkezo=Zoé császárnő}}


{{Bizánci császár
Lásd még: [[Dinasztia]]
|elozo=[[IV. Mihály bizánci császár|IV. Mihály]]
|kovetkezo=[[Zóé bizánci császárnő|Zóé]] és [[Theodóra bizánci császárnő|Theodóra]]
|kovetkezo2=
|évek= 1041 – 1042
}}


{{portál|középkor}}
{{portál|középkor}}


[[Kategória:Középkori bizánci császárok|Mihály V.]]
[[Kategória:Középkori bizánci császárok|Mihaly 05]]


[[en:Michael V]]
[[en:Michael V]]

A lap 2009. január 12., 17:29-kori változata

V. (Kalaphatész) Mihály, eredetileg Mikhaél Kalaphatész (? – 1042. augusztus 24.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott 1041. december 10-től 1042. április 20-ig), Zóé császárnő adoptált fia, IV. Mihály unokaöccse volt.

Trónszerzését Jóannész Orphanotrophosz, IV. Mihály teljhatalmú minisztere és fivére, egy intrikus eunuch-szerzetes szervezte meg, látva fivére egyre súlyosbodó betegségét. Unokaöccsüket, az apja foglalkozásáról Kalaphatésznek („hajódugarozó”) nevezett Mikhaélt ezért örökbe fogadtatta Zóé császárnéval, aki egyúttal kaiszari rangot is adott neki. IV. Mihály halálát követően így ő örökölte meg a trónt, mint V. Mihály. Uralkodása rendkívül rövid ideig tartott: előbb nagybátyját száműzte, ami meglehetősen népszerű döntés volt, majd megpróbált megszabadulni nevelőanyjától. Amikor azonban kolostorba küldte a legitim uralkodónőt, a fővárosi klérus, hivatali nemesség és köznép összefogott ellene, és megfosztották trónjától. Mihályt megvakították, kasztrálták és kolostorba száműzték, ahol rövidesen meghalt. Halálával Zóéra és húgára, Theodórára szállt a trón, ám Zóé rövidesen ismét megházasodott.

Utódlása

A hadjáratot személyesen vezető Mihály halálos betegen tért vissza fővárosába. A trónt eunuch fivére a családban akarta megőrizni, ezért unokaöccsüket, Mikhaél Kalaphatészt adoptáltatta Zóéval, aki egyúttal kaiszari címet is adott neki. IV. Mihály élete utolsó napját az Agioi Anargüroi (azaz az ingyen gyógyító Szent Kozma és Szent Damján) kolostorában töltötte 1041. december 10-én.

Külső hivatkozások

  • Plamen Pavlov, Jordan Janev: A bolgárok rövid története. Budapest, Cédrus Alapítvány – Napkút, 2005.
  • Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 9633893836
  • Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282-288


Előző uralkodó:
{{{előző}}}
Bizánci császár
1041 – 1042
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
{{{következő}}}