„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Lásd még: további tisztázás, az inklináció egy pályaelem |
Szab (vitalap | szerkesztései) itt van jó helyen |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Mágneses elhajlás.png|bélyegkép|jobbra|200px|Mágneses elhajlás]] |
[[Kép:Mágneses elhajlás.png|bélyegkép|jobbra|200px|Mágneses elhajlás]] |
||
A '''mágneses elhajlás''' a [[mágnes]]es és a [[földrajz]]i [[Északi-sark]] közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az '''izogona'''. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, '''agonának''' nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett [[iránytű]] tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. |
A '''mágneses elhajlás''' vagy másnéven '''mágneses deklináció''' a [[mágnes]]es és a [[földrajz]]i [[Északi-sark]] közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az '''izogona'''. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, '''agonának''' nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett [[iránytű]] tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. |
||
==Deklináció hatása a navigációra== |
|||
[[Földi mágneses mező|Földi mágneses]] pólusoknak nevezzük azokat a pontokat, amelyekre az [[iránytű]] mutat. Ezen pontok a tényleges [[földrajz]]i sark-pontoktól a mágneses deklináció - azaz a mágneses elhajlás - értékével térnek el. Más szavakkal kifejezve: a mágneses és a földrajzi pólusok nem azonosak egymással. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő [[geofizika]]i magyarázat is létezik.) A [[Elemi navigáció|navigációs]] [[térkép]]ek pontosságát az évről-évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken szokás feltüntetni készítésük dátumát és az akkor mért deklinációs [[szög]]et is. |
|||
===Lásd még=== |
===Lásd még=== |
||
A lap 2008. december 31., 17:56-kori változata
A mágneses elhajlás vagy másnéven mágneses deklináció a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az izogona. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. Az agona lassan keleti irányból nyugati irányba vándorol, mint ahogyan a mágneses pólus is. A nagy pontosságú térképek készítésénél külön meg szokták adni az adott térségre vonatkozó mágneses elhajlás értékét. A mágneses elhajlás figyelembevétele a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos.
Földi mágneses pólusoknak nevezzük azokat a pontokat, amelyekre az iránytű mutat. Ezen pontok a tényleges földrajzi sark-pontoktól a mágneses deklináció - azaz a mágneses elhajlás - értékével térnek el. Más szavakkal kifejezve: a mágneses és a földrajzi pólusok nem azonosak egymással. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő geofizikai magyarázat is létezik.) A navigációs térképek pontosságát az évről-évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken szokás feltüntetni készítésük dátumát és az akkor mért deklinációs szöget is.