„Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Életpályája: sírkép be |
a fájl;bélyegkép |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Fájl:Szeged-vasarhelyi.jpg|bélyegkép|szobra Szegeden ([[Mátrai Lajos ifj.]] alkotása)]] |
||
'''Vásárhelyi Pál''' ([[Szepesolaszi]], [[1795]]. [[március 25.]] – [[Pest]], [[1846]]. [[április 8.]]) vízépítő mérnök, a [[Tisza szabályozása|Tisza szabályozásának]] mérnöke, az [[MTA]] tagja. |
'''Vásárhelyi Pál''' ([[Szepesolaszi]], [[1795]]. [[március 25.]] – [[Pest]], [[1846]]. [[április 8.]]) vízépítő mérnök, a [[Tisza szabályozása|Tisza szabályozásának]] mérnöke, az [[MTA]] tagja. |
||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
[[ |
[[Fájl:Vásárhelyi Pál sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Vásárhelyi Pál síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 10/2-sziget.]] |
||
Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot [[Miskolc]]on fejezte be. [[Eperjes]]en filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán [[1816]]-ban diplomázott. [[1829]]-ben rábízták a [[Duna]] terep- és vízviszonyainak felvételét. [[1835]]-ben az [[MTA]] levelező tagjává, [[1838]]-ban rendes tagjává választották. |
Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot [[Miskolc]]on fejezte be. [[Eperjes]]en filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán [[1816]]-ban diplomázott. [[1829]]-ben rábízták a [[Duna]] terep- és vízviszonyainak felvételét. [[1835]]-ben az [[MTA]] levelező tagjává, [[1838]]-ban rendes tagjává választották. |
||
A lap 2008. december 24., 20:07-kori változata
Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, az MTA tagja.
Életpályája
Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben az MTA levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.
1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a |vaskapui vízi út építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.
1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele.
A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.
Főbb művei
- Introductio in praxim triangulationis (Pest, 1827);
- A buda pesti állóhíd tárgyában (Pest, 1838);
- Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (Pest, 1838);
- A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845).
Irodalom
- Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860);
- Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896);
- Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp., 1897);
- Mosonyi Emil: V. P. emlékére (Bp., 1955);
- Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Bp., 1960).
Művek róla
- Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére;
- Garay János: Vásárhelyi Pál emlékére (versek);
- Horváth Árpád: A reformkor mérnöke (regény, Budapest, 1956).
Lásd még
Külső hivatkozások
Forrás
- Magyar Életrajzi Lexikon