„Sejtbiológia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: lv:Citoloģija |
a Bot: következő módosítása: fa:زیستشناسی سلولی |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
[[es:Biología celular]] |
[[es:Biología celular]] |
||
[[et:Rakubioloogia]] |
[[et:Rakubioloogia]] |
||
[[fa:زیستشناسی سلولی |
[[fa:زیستشناسی سلولی]] |
||
[[fi:Solubiologia]] |
[[fi:Solubiologia]] |
||
[[fr:Biologie cellulaire]] |
[[fr:Biologie cellulaire]] |
A lap 2008. december 22., 13:54-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2005 szeptemberéből) |
A Földön található élőlények sejtes szerveződésűek, szervezetük egyetlen vagy sok sejtből, illetve többsejtűek esetében a sejtek által termelt, és a felszínükre vagy a közöttük lévő térbe kiválasztott sejtközötti állományból áll.
Az evolúció során a sejtes szerveződésnek két nagy típusa alakult ki: a prokarióta, illetve az eukarióta sejt.
Az elnevezés (eu- valódi, karyon- mag) arra utal, hogy az eukarióták elkülönült, morfológiailag könnyen felismerhető sejtmaggal rendelkeznek, míg a prokariótákból ez hiányzik. A kétféle sejttípus alapvető anyagcsere-folyamatai – elsősorban a nukleinsav- és fehérjeszintézis – messzemenő, a közös eredetre utaló hasonlóságot mutatnak, ugyanakkor lényeges különbségeket is találunk közöttük, melyek a két típus eltérő komplexitásával jellemezhetőek. Sejttani szempontból a komplexitás legjobb, de nem kizárólagos mértéke a fehérjekódoló gének száma.
Ma már több prokarióta és eukarióta sejt genomjának teljes bázisszekvenciáját ismerjük.