„Peter Giron” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kieg. |
sírkép be |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
[[Kép:Peter Giron.jpg|bélyegkép|140px|balra|]] |
[[Kép:Peter Giron.jpg|bélyegkép|140px|balra|]] |
||
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Porosz Királyság|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28.|december 28-a]]i [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült. |
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Porosz Királyság|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[Téli hadjárat (1848–49)|téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28.|december 28-a]]i [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült. |
||
[[Kép:48-asok.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Csernyus Emmánuel]], [[Szacsvay Imre]], [[Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville]], Peter Giron, [[Streith Miklós]], [[Kolosy György]], [[Noszlopy Gáspár]], [[Jubál Károly]], [[Sárközy Sándor]] az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] és a [[Makk-féle összeesküvés]] kilenc vértanújának közös sírja a [[Kerepesi temető]]ben.]] |
|||
[[1849]] januárjától [[Nagyvárad]]on, majd a főváros felszabadítása után [[Pest]]en tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. [[július 23.|Július 23-án]] lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj. |
[[1849]] januárjától [[Nagyvárad]]on, majd a főváros felszabadítása után [[Pest]]en tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. [[július 23.|Július 23-án]] lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj. |
||
1848–49-es forradalom és szabadságharc |
|||
A szabadságharc bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, [[Karol Gustaw d'Abancourt de Franqueville]] századossal és [[Miczyslaw Woronieczki]] ezredessel együtt kivégezték. |
A szabadságharc bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, [[Karol Gustaw d'Abancourt de Franqueville]] századossal és [[Miczyslaw Woronieczki]] ezredessel együtt kivégezték. |
||
A lap 2008. december 19., 07:08-kori változata
Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
Saját közlése szerint 1848 előtt a porosz hadsereg tisztje volt. 1848-ban egy bécsi fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Kossuth Lajos megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A téli hadjárat előtt alakulatával csatlakozott Görgei Artúr feldunai hadseregéhez. A december 28-ai bábolnai ütközetben megsebesült.
1849 januárjától Nagyváradon, majd a főváros felszabadítása után Pesten tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. Július 23-án lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj. 1848–49-es forradalom és szabadságharc A szabadságharc bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, Karol Gustaw d'Abancourt de Franqueville századossal és Miczyslaw Woronieczki ezredessel együtt kivégezték.
Felhasznált források
- Új Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Könyvklub, 2001, ISBN 9635474148
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
