„Városmajor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1989 szilfavágás |
Beethoven |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördögárok folyt végig. [[1920]]-ban az Ördögárok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], sportpályák, valamint a [[Budapesti Fogaskerekű Vasút|60-as villamos]] (fogaskerekű) végállomása.<ref name=vendegvaro/> |
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördögárok folyt végig. [[1920]]-ban az Ördögárok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], sportpályák, valamint a [[Budapesti Fogaskerekű Vasút|60-as villamos]] (fogaskerekű) végállomása.<ref name=vendegvaro/> |
||
A parkban található Hüvelyk Matyin kívül az első világháborús hegyivadász emlékmű és a Beethoven szobor. |
|||
A park fenntartója a [[Főkert Zrt.]]<ref name=korlat/> Ma a közpark funkciók mellett itt működik a [[Városmajori Szabadtéri Színpad]] is. <ref name=vendegvaro/> Itt található ezen kívül a [[Városmajori Gimnázium]]. |
A park fenntartója a [[Főkert Zrt.]]<ref name=korlat/> Ma a közpark funkciók mellett itt működik a [[Városmajori Szabadtéri Színpad]] is. <ref name=vendegvaro/> Itt található ezen kívül a [[Városmajori Gimnázium]]. |
||
A lap 2008. november 30., 16:09-kori változata
A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében. A Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű közpark terül el, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol.[1][2]
A terület, amely az Ördögárok ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A Budai Magisztrátus (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.
A 19. század elején ide költözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördögárok folyt végig. 1920-ban az Ördögárok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom, sportpályák, valamint a 60-as villamos (fogaskerekű) végállomása.[1]
A parkban található Hüvelyk Matyin kívül az első világháborús hegyivadász emlékmű és a Beethoven szobor.
A park fenntartója a Főkert Zrt.[2] Ma a közpark funkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is. [1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium.
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ a b c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
- ↑ a b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
Külső hivatkozások
- A Városmajor a Vendégvárón
- Hüvelyk Matyi szobra a Városmajorban
- Sárközi Mátyás: Városmajor
- [1] Rapaics Raymund: Magyar kertek