„Nagy Géza (régész)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. november 29., 23:32-kori változata

Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.) magyar múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fia. Középiskoláit Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.

Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a MNM régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.

1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, melyről katalógust szerkesztett.

1892. december 4-én feleségül vette Csetneki Jelenik Elek özvegyét, Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovics S. által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901 május 10.-én választotta levelező tagjai sorába.

Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeológiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.

Művei

Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
1882 A székely n. múzeum őskori gyűjteménye (Arch. Ért.)
1883-1886 Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. Székely Nemzeti Múzeum Értesítője.
1884 Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy. (Különlenyomat a Székely Nemzetből: Emese álma c.).
1895 A szkíták nemzetisége. Budapest. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» c.)
1886 Az aldobolyi kardról (Arch. Ért.)
1887 A krásznai arany rudakról (Arch. Ért.)
1890-91 A magyar középkori fegyverzetről (Arch. Ért.)
1892 A kozár kard (Arch. Ért.)
1892 A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében (Arch. Ért.)
1892 A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán (Arch. Ért.)
1893 Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében (Arch. Ért.)
1893 Aurelius császár leányának állítólagos síremléke (Arch. Ért.)
1893 A régi kunok temetkezése (Arch. Ért.)
1893 A magyarhoni lovas sirok (Arch. Ért.)
1893 A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése (Arch. Ért.)
1893 XII. századi magyar gyürü (Arch. Ért.)
1894 A Berényi-féle magyar puska (Arch. Ért.)
1894 Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja (Arch. Ért.)
1894 A tömösi kardról (Arch. Ért.)
1895 A budapesti népvándorláskori lelet (Arch. Ért.)
1896 Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon (Arch. Ért.)
1898 Magyar kardok (Arch. Ért.)
1900 Egy passaui kardkészítő magyar szablyái (Arch. Ért.)
1900 A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 szines és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901).
1901 Válasz Varju Elem. úr birálatára (Arch. Ért.)
1901 Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben (Arch. Ért.)
1901 A csanádi kard (Arch. Ért.)
1901 Sirleletek a régibb középkorban (Arch. Ért.)
1901 Népvándorlási turán öltözet (Arch. Ért.)
1904 Budapest és vidéke az őskorban. Budapest.
A székely nemzeti múzeum ismertetése
Az emberiség statisztikája
Az Aghaz nem és Koroniza ág
A homárka név eredete
Szláv nyomok Háromszéken
Daczó Ferencz sírkőfelirata

Irodalom

Akad. Ért. XXVI.
M. Könyvészet 1895., 1897.
Pallas Nagy Lexikona XII, 913; XVIII, 309.
Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.

Külső hivatkozások

Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. [1]

Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 ==Művei==
+*Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
+*1882 A székely n. múzeum őskori gyűjteménye ([[Arch. Ért.]])
 *1883-1886 Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. [[Székely Nemzeti Múzeum Értesítő]]je.
 *1884 Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy. (Különlenyomat a [[Székely Nemzet]]ből: Emese álma c.).
 *1895 A szkíták nemzetisége. Budapest. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» c.)
+*1886 Az aldobolyi kardról (Arch. Ért.)
-*Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.).
+*1887 A krásznai arany rudakról (Arch. Ért.)
+*1890-91 A magyar középkori fegyverzetről (Arch. Ért.)
+*1892 A kozár kard (Arch. Ért.)
+*1892 A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében (Arch. Ért.)
+*1892 A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán (Arch. Ért.)
+*1893 Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében (Arch. Ért.)
+*1893 Aurelius császár leányának állítólagos síremléke (Arch. Ért.)
+*1893 A régi kunok temetkezése (Arch. Ért.)
+*1893 A magyarhoni lovas sirok (Arch. Ért.)
+*1893 A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése (Arch. Ért.)
+*1893 XII. századi magyar gyürü (Arch. Ért.)
+*1894 A Berényi-féle magyar puska (Arch. Ért.)
+*1894 Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja (Arch. Ért.)
+*1894 A tömösi kardról (Arch. Ért.)
+*1895 A budapesti népvándorláskori lelet (Arch. Ért.)
+*1896 Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon (Arch. Ért.)
+*1898 Magyar kardok (Arch. Ért.)
+*1900 Egy passaui kardkészítő magyar szablyái (Arch. Ért.)
 *1900 A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 szines és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901).
+*1901 Válasz Varju Elem. úr birálatára (Arch. Ért.)
+*1901 Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben (Arch. Ért.)
+*1901 A csanádi kard (Arch. Ért.)
+*1901 Sirleletek a régibb középkorban (Arch. Ért.)
+*1901 Népvándorlási turán öltözet (Arch. Ért.)
 *1904 Budapest és vidéke az őskorban. Budapest.
 *A székely nemzeti múzeum ismertetése
@@ 25. sor: / 50. sor: @@
 *Daczó Ferencz sírkőfelirata
+<!--Czikkei az Egyetértésben:
-<!--Czikkei az Egyetértésben (1877. 2-5. sz. A magyarság eredetéről, 1879. 15., 16., 20., 21. sz. A szlávok Magyarországban ng. jegy alatt, 1880. 168-169. sz. Újabb ethnographiai irodalmunk és a M. Polgárban 141-143. sz.); a Literarische Berichte aus Ungarnban (1880. Die heilige Ungarische Krone); a P. Hirlapban (1881. 99., 100. sz. Lovagjátékok a középkorban -gy -z jegy alatt, 1900. 27. sz. A turul); az Arch. Értesítőben (1882. A székely n. múzeum őskori gyűjteménye, 1886. Az aldobolyi kardról, 1887. A krásznai arany rudakról, 1890-91. A magyar középkori fegyverzetről, 1892. A kozár kard, A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében, A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán, 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében, Aurelius császár leányának állítólagos síremléke, A régi kunok temetkezése, A magyarhoni lovas sirok, A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése. XII. századi magyar gyürü, 1894. A Berényi-féle magyar puska, Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja, A tömösi kardról, 1895. A budapesti népvándorláskori lelet, 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon, 1898. Magyar kardok; 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái, 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára, Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben, A csanádi kard, Sirleletek a régibb középkorban, Népvándorlási turán öltözet, ábrával); a Nemerében (1882. 40. A kézdi-vásárhelyi őskori telepről, A székely n. múzeum. Őskori tárgyak, 1883-1884. Őslakosai-e az oláhok Erdélynek? Hat czikk, rl-ng jegyek alatt Réthy Lászlóval együtt, 1883. Sepsi-Szent-Györgyi őskori telepről, hat czikk, Erdély nemzetiségei a mult században, több számban, Az ezredév, Anthropologia és nyelvészet, A zsidó nép, 3 czikk, A franczia uralkodóház, több számban sat.); a Székely Nemzetben (1883. 85. sz. A csiki székely krónika -y -za jegy alatt, 1881. 8-12. sz. A magyarok és hunnok közti kapcsolat, 193-199. sz. Szabó Károly és Hunfalvy Pál, 1885. 4., 10-12. sz. Tündér Erzsébet, mythologiai tanulmány, 104. sz. Bodoki réz csákány, 116. Bölöni bronzlelet. 117. Bessenyei őskori karikapénzek 148-150. Bessenyei őskori telepről, 1886. 68., 72., 76., 77., Fogarasi boerok, … A csiki székely krónika sat.); a Budapesti Hirlapban (1884. 272-274. sz. A magyar kultúra, egy kis eszmecsere Pulszky Ferenczczel, 1891. 78. A magyarság száma, 80. Oláh statisztika, 83. Délszláv statisztika, 107. Tót és ruthén statisztika, 135. Magyar nőnevek, 219. Első osztályú magyar érdemrend, 294. A hun és kun névről, 342. A székelyek nemessége, 1892. 32. Armalis nemesekről, 38. A választók statisztikája, 258. Kossuth Lajos eredete, decz. 19. szerk. üzenetei közt: A régi forintról, 1893. 135. Város óriások, 149. Árpádkori koponyák); az Ethnographiában (1890. Az emberiség statisztikája, A magyar név, A székelyek és a pannoniai magyarok, Etzelburg, Bécs, A Zaránd név eredete, Ethnologia és nyelvészet, válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek, Az Attilla név, Régi magyar személynév az erdélyi szászoknál, 1894. Monda és hagyomány, Honfoglaló őseink, Nőrablás emlékei a magyaroknál, Európa nemzetiségi viszonyai, és könyvism., 1895. A székely írás eredete, 1897. Egy adat a parthus-ugor érintkezéshez, A vogulok őskorához, 1898. Tanulmányok a szumirokról, 1900. A magyar halászat eredete, 1901-1902. Népfajok és népek a XIX. században, 1902. Turánok és árják); a Turulban (1891. Árpádkori személyneveink és az Osl nemzetség eredete, 1892. A Geiza név kiejtése: Gejcse és Gecse, Az Oslu nemzetség eredete, A régi magyarok személynevei, könyvism., 1893. könyvismert., 1894. Az Árpádház mondai genealogiája, Kossuth Lajos eredete, 1898. III. Béla király és Antiochiai Anna Ágnes mint I. Ferencz József ő felségének ősei, 26 táblával); a Pesti Naplóban (1893. 137. sz. Rozgonyi Piroska, 1899. 89. sz. A régi magyarok fegyvereiről, kivonat a felolvasásából); az Életben (1893. A magyarok a honfoglalás előtti időkben); a fejérvármegyei és k.-fejérvári tört. és rég. egylet Évkönyvében (1893. A fejérmegyei magyarság eredete); a Hazánkban (1894. 316. sz. Bánk bán); Az ezredéves országos kiállítás, az országos főcsoport Katalogusában (1896. Bevezetés a vadászat történetéhez, Vadászat); a Századokban (1896. 288., 1897. 423. l. könyvism., 1899. A történelmi korszak kezdete); a Budapest régiségeiben (V. 1897. Budapest a népvándorlás korában, VII. Az eskütéri sisak); M. Kritikában (1897. 15., 27-29. sz. 1898. 280. l. könyvism.); a Matlekovics S., Magyarország közgazdasági és közművelődési állapotában (1898. V. Vadászat); a Magyarországban (1899. máj. 6. Hogy alakult meg a magyar főváros); a Keleti Szemlében (1900. M. ethnologiai kérdések); a Forster-féle III. Béla emlékezete cz. műben (Bpest, 1900. Béla fegyverzete s az Árpádházi királyok jelvényei, III. Béla ivadékai az európai uralkodó házakban); az Uj M. Szemlében (1902. Fajunk jövője); a M. Nemzeti Múzeum Multja és Jelenében (1902. Hadtörténelmi gyűjtemény). -->
+*1877. 2-5. sz. A magyarság eredetéről, *1879. 15., 16., 20., 21. sz.
+*A szlávok Magyarországban ng. jegy alatt, 1880. 168-169. sz. Újabb ethnographiai irodalmunk és a M. Polgárban 141-143. sz.)
+*Literarische Berichte aus Ungarnban (1880. Die heilige Ungarische Krone);
+P. Hirlapban:
+*1881. 99., 100. sz. Lovagjátékok a középkorban -gy -z jegy alatt,
+*1900. 27. sz. A turul);
+a Nemerében
+*1882. 40. A kézdi-vásárhelyi őskori telepről, A székely n. múzeum. Őskori tárgyak, 1883-1884. Őslakosai-e az oláhok Erdélynek? Hat czikk, rl-ng jegyek alatt Réthy Lászlóval együtt, 1883. Sepsi-Szent-Györgyi őskori telepről, hat czikk, Erdély nemzetiségei a mult században, több számban, Az ezredév, Anthropologia és nyelvészet, A zsidó nép, 3 czikk, A franczia uralkodóház, több számban sat.); a Székely Nemzetben (1883. 85. sz. A csiki székely krónika -y -za jegy alatt, 1881. 8-12. sz. A magyarok és hunnok közti kapcsolat, 193-199. sz. Szabó Károly és Hunfalvy Pál, 1885. 4., 10-12. sz. Tündér Erzsébet, mythologiai tanulmány, 104. sz. Bodoki réz csákány, 116. Bölöni bronzlelet. 117. Bessenyei őskori karikapénzek 148-150. Bessenyei őskori telepről, 1886. 68., 72., 76., 77., Fogarasi boerok, … A csiki székely krónika sat.); a Budapesti Hirlapban (1884. 272-274. sz. A magyar kultúra, egy kis eszmecsere Pulszky Ferenczczel, 1891. 78. A magyarság száma, 80. Oláh statisztika, 83. Délszláv statisztika, 107. Tót és ruthén statisztika, 135. Magyar nőnevek, 219. Első osztályú magyar érdemrend, 294. A hun és kun névről, 342. A székelyek nemessége, 1892. 32. Armalis nemesekről, 38. A választók statisztikája, 258. Kossuth Lajos eredete, decz. 19. szerk. üzenetei közt: A régi forintról, 1893. 135. Város óriások, 149. Árpádkori koponyák);
+az Ethnographiában (1890. Az emberiség statisztikája, A magyar név, A székelyek és a pannoniai magyarok, Etzelburg, Bécs, A Zaránd név eredete, Ethnologia és nyelvészet, válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek, Az Attilla név, Régi magyar személynév az erdélyi szászoknál, 1894. Monda és hagyomány, Honfoglaló őseink, Nőrablás emlékei a magyaroknál, Európa nemzetiségi viszonyai, és könyvism., 1895. A székely írás eredete, 1897. Egy adat a parthus-ugor érintkezéshez, A vogulok őskorához, 1898. Tanulmányok a szumirokról, 1900. A magyar halászat eredete, 1901-1902. Népfajok és népek a XIX. században, 1902. Turánok és árják); a Turulban (1891. Árpádkori személyneveink és az Osl nemzetség eredete, 1892. A Geiza név kiejtése: Gejcse és Gecse, Az Oslu nemzetség eredete, A régi magyarok személynevei, könyvism., 1893. könyvismert., 1894. Az Árpádház mondai genealogiája, Kossuth Lajos eredete, 1898. III. Béla király és Antiochiai Anna Ágnes mint I. Ferencz József ő felségének ősei, 26 táblával);
+a Pesti Naplóban (1893. 137. sz. Rozgonyi Piroska, 1899. 89. sz. A régi magyarok fegyvereiről, kivonat a felolvasásából);
+az Életben (1893. A magyarok a honfoglalás előtti időkben);
+a fejérvármegyei és k.-fejérvári tört. és rég. egylet Évkönyvében (1893. A fejérmegyei magyarság eredete);
+a Hazánkban (1894. 316. sz. Bánk bán);
+Az ezredéves országos kiállítás, az országos főcsoport Katalogusában (1896. Bevezetés a vadászat történetéhez, Vadászat);
+a Századokban (1896. 288., 1897. 423. l. könyvism., 1899. A történelmi korszak kezdete);
+a Budapest régiségeiben (V. 1897. Budapest a népvándorlás korában, VII. Az eskütéri sisak);
+M. Kritikában (1897. 15., 27-29. sz. 1898. 280. l. könyvism.);
+a Matlekovics S., Magyarország közgazdasági és közművelődési állapotában (1898. V. Vadászat);
+a Magyarországban (1899. máj. 6. Hogy alakult meg a magyar főváros);
+a Keleti Szemlében (1900. M. ethnologiai kérdések); a Forster-féle III. Béla emlékezete cz. műben (Bpest, 1900. Béla fegyverzete s az Árpádházi királyok jelvényei, III. Béla ivadékai az európai uralkodó házakban);
+az Uj M. Szemlében (1902. Fajunk jövője); a M. Nemzeti Múzeum Multja és Jelenében (1902. Hadtörténelmi gyűjtemény). -->
 ==Irodalom==