Nagymuzsaly

Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu a mai Ukrajnában a Beregszászi járásban.

Fekvése

A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.

Nevének eredete

Neve szláv személynévből (Muzej) ered.

Története

Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt.

1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, s határát is leiratta.

1280 IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta.

1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.

Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el.

A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.

Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elöl rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.

1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Látnivalók

• Nagymuzsaly temploma későgótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
• Kismuzsaly középkori templomának romjai.

Híres emberek

Itt született 1750-ben Beregszászi Nagy Pál nyelvtudós.