Heves vármegye története

(13. század-1950)
Heves vármegye története címere Heves vármegye története címere
Ország	Magyarország
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3761 (1914) 3864 (1948) km²
Térkép
térképe
domborzati térképe

Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.

Földrajza

Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a Mátra foglalta el, dél-keleten pedig az Alföld egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a Tisza és a Zagyva voltak.

Szomszédai északról Gömör és Kis-Hont és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád vármegye határolta.

Történelem

Heves vármegye a 13. században alakult. Az Oszmán Birodalom uralma alatt ált 1596-1687 között. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével Heves és Külső-Szolnok vármegye néven.

A 2. világháború után az 1945-ös megyerendezés során idecsatoltak néhány községet Borsodtól. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és Nógrád határának kiigazítására Pásztó és Lőrinci környékén. Egyáltalán nem került sor Egyek és Tiszacsege szintén tervbevett idecsatolására Hajdú vármegyétől.

Az 1950-es megyerendezés során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez Borsod vármegyétől, továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket Szolnok megyéhez csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására.

Közigazgatás

Járási beosztás

A vármegye 1876-tól eleinte nyolc, majd hét járásra oszlott, melyek határai sokszor változtak, végül az 1880-as évek közepére kialakult és állandóvá vált az 1950-ig fennálló hat járás neve és székhelye, sőt többé-kevésbé határaik is.

1877

Önállóvá válása után, 1877-ben az alábbi nyolc járásra oszlott a megye:

1. Gyöngyös-patai járás
2. Gyöngyös-pásztói járás
3. Mátrai alsó járás
4. Mátrai felső járás
5. Tarnai alsó járás
6. Tarnai felső járás
7. Tarnai közép járás
8. Tiszai járás

1888-1950

Az 1880-as évek közepétől az alábbi hat járás állandósult (zárójelben a székhely):

1. Egri járás (Eger)
2. Gyöngyösi járás (Gyöngyös)
3. Hatvani járás (Hatvan)
4. Hevesi járás (Heves)
5. Pétervásár(a)i járás (Pétervására)
6. Tiszafüredi járás (Tiszafüred)

Városai

1876-ban két rendezett tanácsú város (illetve 1929-től megváltozott elnevezéssel: megyei város) tartozott hozzá, Eger és Gyöngyös, melyekhez harmadikként Hatvan csatlakozott 1945-ben.