„Heves vármegye története” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a typo |
→Földrajza: pontosítás, múlt idő |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
==Földrajza== |
==Földrajza== |
||
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a [[Mátra]] foglalta el, dél-keleten pedig az [[Alföld]] egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a [[Tisza]] és a [[Zagyva]] voltak. |
|||
Szomszédai északról [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör és Kis-Hont]] és [[Borsod vármegye|Borsod]], keletről [[Borsod vármegye|Borsod]] és [[Hajdú vármegye|Hajdú]], délről [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok]], nyugatról pedig [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis-Solt-Kiskun]] és [[Nógrád vármegye]] határolta. |
|||
==Történelem== |
==Történelem== |
||
A lap 2008. október 26., 21:38-kori változata
| (13. század-1950) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3761 (1914) 3864 (1948) km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| térképe | |||
.jpg) | |||
| domborzati térképe | |||
Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.
Földrajza
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a Mátra foglalta el, dél-keleten pedig az Alföld egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a Tisza és a Zagyva voltak.
Szomszédai északról Gömör és Kis-Hont és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád vármegye határolta.
Történelem
Heves vármegye a 13. században alakult. Az Oszmán Birodalom uralma alatt ált 1596-1687 között. Ezután történelme nagyrészt csendes. A II. világháború után a vármegye területe átalakult: Pásztó és környéke Nógrád megye része lett, a Tiszától keletre fekvő területe Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett, valamint a vármegyéből megye lett, megszűnt a vármegyerendszer.
Közigazgatás
Heves vármegye hat járásra volt felosztva:
- Egeri járás, székhelye Eger (rendezett tanácsú város)
- Gyöngyösi járás, székhelye Gyöngyös (rendezett tanácsú város)
- Hatvani járás, székhelye Hatvan
- Pétervásárai járás, székhelye Pétervására
- Tiszafüredi járás, székhelye Tiszafüred
