Heves vármegye története

(13. század-1950)
Heves vármegye története címere Heves vármegye története címere
Ország	Magyarország
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3761 (1914) 3864 (1948) km²
Térkép
térképe
domborzati térképe

Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.

Földrajza

Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság. A területének északi részét a Mátra foglalja el, dél-keleten pedig az Alföld egy része fekszik. A vármegye legfontosabb fólyója a Tisza és a Zagyva. Északról Gömör-Kishont és Borsod vármegyék, keletről Borsod és Hajdú vármegyék, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugatról pedig Nógrád vármegye határolta.

Történelem

Heves vármegye a 13. században alakult. Az Oszmán Birodalom uralma alatt ált 1596-1687 között. Ezután történelme nagyrészt csendes. A II. világháború után a vármegye területe átalakult: Pásztó és környéke Nógrád megye része lett, a Tiszától keletre fekvő területe Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett, valamint a vármegyéből megye lett, megszűnt a vármegyerendszer.

Közigazgatás

Heves vármegye hat járásra volt felosztva:

• Egeri járás, székhelye Eger (rendezett tanácsú város)
• Gyöngyösi járás, székhelye Gyöngyös (rendezett tanácsú város)
• Hatvani járás, székhelye Hatvan
• Pétervásárai járás, székhelye Pétervására
• Tiszafüredi járás, székhelye Tiszafüred