„Narám-Szín akkád király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „'''Narám-Szín''' az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt. Az ''alacsony'' vagy rövid kronológia szerint kb. i. e. 2190-i. e. 2154, a [[középső...” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Victory stele of Naram Sin 9062.jpg|thumb|right| Narám-Szín sztéléje Szúszából([[Louvre]])]] |
|||
'''Narám-Szín''' az [[Akkád Birodalom]] negyedik uralkodója volt. Az ''alacsony'' vagy [[rövid kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2190]]-[[i. e. 2154]], a [[középső kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2254]]-[[i. e. 2218]] között uralkodott. |
'''Narám-Szín''' az [[Akkád Birodalom]] negyedik uralkodója volt. Az ''alacsony'' vagy [[rövid kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2190]]-[[i. e. 2154]], a [[középső kronológia]] szerint kb. [[i. e. 2254]]-[[i. e. 2218]] között uralkodott. Apjától, [[Manistusu]]tól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész [[Mezopotámia]] a [[Földközi-tenger]]től a [[Perzsa-öböl]]ig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is. |
||
Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a ''négy világtáj királya'' címet, alattvalói ''Akkád isteneként'' tisztelték. Ezzel [[Lugalbanda]] és [[Gilgames]] nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé. |
|||
Leghíresebb sztéléjét [[Szúsza|Szúszában]] találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy [[Hammurápi törvényoszlopa]] is. A sztélé a ''Szatuni'', a [[lullubik]] királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel. |
|||
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, [[Sar-kali-sarri]] idején azonban a birodalom már valóban a nyugati [[amurrúk]] és a keleti hegyi [[gutik]] nyomása alatt állt. |
|||
== Források == |
|||
* ''Az emberiség krónikája'' (Officina Nova 1990) ISBN 963 8185 76 7 |
|||
* '''Michael Roaf''': ''A mezopotámiai világ atlasza'' (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963 208 507 8 |
|||
==Lásd még== |
|||
* [[Akkád uralkodóinak listája]] |
|||
{{portál|ókor}} |
|||
[[Kategória:Ókori uralkodók]] |
|||
[[Kategória:Mezopotámia]] |
|||
[[en:Naram-Suen of Akkad]] |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2008. október 11., 01:29-kori változata
Narám-Szín az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt. Az alacsony vagy rövid kronológia szerint kb. i. e. 2190-i. e. 2154, a középső kronológia szerint kb. i. e. 2254-i. e. 2218 között uralkodott. Apjától, Manistusutól nagy birodalmat örökölt, ő folytatta a harcokat a birodalom fenntartásáért és további kiterjesztéséért. Uralma alá tartozott egész Mezopotámia a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig, beleértve a környező hegyek egy részét és az öböl nagy részét is.
Uralma volt a birodalom fénykora, ahol ő magát az istenek fiából istenkirállyá léptette elő. Felvette a négy világtáj királya címet, alattvalói Akkád isteneként tisztelték. Ezzel Lugalbanda és Gilgames nyomdokaiba lépett, bár őket csak haláluk után emelték az istenek közé.
Leghíresebb sztéléjét Szúszában találták, ahová valószínűleg későbbi hadizsákmányként került, ahogy Hammurápi törvényoszlopa is. A sztélé a Szatuni, a lullubik királya – aki Közép-Iránt is meghódította - felett aratott győzelem emlékére készült, amin Narám-Szín kezében íjat és baltát tart, fején pedig az istenekéhez hasonló szarvakkal díszített koronát visel.
A legendák szerint Narám-Szín nagyravágyása miatt megbüntették őt az istenek a keleti törzsek betörésével és Akkád lerombolásával, de erre semmilyen korabeli bizonyíték nincs. Fia, Sar-kali-sarri idején azonban a birodalom már valóban a nyugati amurrúk és a keleti hegyi gutik nyomása alatt állt.
Források
- Az emberiség krónikája (Officina Nova 1990) ISBN 963 8185 76 7
- Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963 208 507 8
Lásd még
Források
- Az emberiség krónikája (Officina Nova 1990) ISBN 963 8185 76 7
- Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963 208 507 8
Lásd még