Zöld skapuláré

A római katolikus egyház szentelményei közé tartozik több szerzetesrend skapuláréja (vállruhája). Ezek közül az egyik legismertebb a zöld skapuláré. A zöld skapulárét mindenki viselheti, aki bízik Szűz Mária segítségében. Adható katolikusok részére, de más vallásúaknak is és a világiak által is terjesztető. Meg kell áldatni egy pappal, mielőtt viselni kívánja valaki, de felvétele nincs olyan ünnepélyes áldáshoz kötve, mint például a karmeliták barna skapuláréja. Minden pap megáldhatja különösebb formula alkalmazása nélkül.

A zöld skapuláré története

Justine Bisqueyburu

Justine Bisqueyburu 1817. november 11-én született, Mauléonban, Dél-Franciaországban. Már egész fiatalon úgy érezte, hogy szerzetesi hivatása van és különösképpen a betegápolásban felelhet meg Isten akaratának. Ezért belépett a vincés nővérek Pauban lévő házába, Dél-Franciaországban. Három hónappal később Párizsba küldték a rue du Bac kolostorába, hogy ott töltse noviciátusát. 1839. november 27-én érkezett oda, éppen kilenc évvel később, hogy a Szent Szűz Labouré Katalinnak ugyanitt megjelent. Ott azonban senki sem beszélt akkoriban Katalin nővérről, aki teljes ismeretlenségben dolgozott Enghienben az idősek otthonában.

Az első jelenések

Két hónap telt el és közben megkezdődött a noviciátus. Justine nővér imádságba merülten éppen a kápolna feletti tanácsteremben tartózkodott 1840. január 28-án, amikor megjelent előtte a Szent Szűz. Szűz Máriát fehér ruhában és kék palástban látta. Nem volt fátyol a fején, a haja a válláig ért. Két kezében tartotta lángoló Szívét. Justine nővér többször is szemlélhette noviciátusa alatt a Szent Szüzet lángoló Szívével.

A zöld skapuláré átadása

A zöld skapuláré előlapja

A zöld skapuláré hátoldala

Még ugyanabban az évben Blangyba, Normandiába helyezték a fiatal nővért, ahol Szűz Mária újból meglátogatta. 1840. szeptember 8-án, amikor Justine nővér éppen imádkozott, hirtelen maga előtt látta Szűz Máriát ugyanolyan öltözetben, mint a korábbi Mária-jelenések alkalmával, azzal a különbséggel, hogy jobb kezében a Szívét, bal kezében pedig egy kis zöld skapulárét tartott. A nővér meg tudta figyelni, hogy a zöld skapuláré egyik oldalán Szűz Mária alakja áll éppen úgy, ahogy ő is látta, a másik oldalon pedig tőrrel átdöfött lángoló Szíve a következő felirattal:

“Mária Szeplőtelen Szíve, könyörögj érettünk most és halálunk óráján!”

A nővér ezzel együtt azt is megtudta lelkében, hogy a zöld skapuláré különösen azoknál a hitetlen embereknél hatékony, akik közel állnak a halálhoz.

A zöld skapuláré elismerése

Bisqueyburu nővér közölte ezt a jelenést noviciamesterével, és ő átadta az üzenetet az igazgatónak, Jean-Marie Aladel tisztelendő úrnak, akire annakidején Labouré Szent Katalin nővér bízta az üzenetet a Csodás Éremről. Az óvatos atya először csak néhány skapulárét csináltatott. Amikor azonban későbbi jelenéseiben, különösen 1846-ban Szűz Mária sürgette, hogy ezt a kegyelmi ajándékot buzgóbban terjesszék, megengedte, hogy elkészítsék és terjesszék. A hatás nem maradt el. Istennel kibékülve haltak meg azok a betegek, akik már évek óta nem jártak templomba, miután a vincés nővérek észrevétlenül a párnájuk alá rejtették, vagy ágyukra erősítették azt. Többek között Dufés nővér jelentette, miképpen térítette meg a zöld skapuláré segítségével Affre érsek (+1848) gyilkosát 1859-ben röviddel halála előtt. Használatával csodás gyógyulások is történtek. Ezektől a jelektől felbátorítva kérte a rend prokurátora 1870-ben a pápától a zöld skapuláré elismerését, amit IX. Piusz pápa április 3-án pápai vizsgálat után megadott.

Justine nővér titka

Justine nővér 1841-ben tanítónővérként Versaillesbe, 1855-ben betegápolóként Konstantinápolyba, majd Val-de-Grace-ba küldték a katonakórházba. Később, mint főnöknő vezetett Rennes-ben, Algériában, Rómában a Carcassonne-ban vincés kolostorokat. Az utóbbi helyen maradt 1868-tól 1903-ig. Titkát, hogy a zöld skapulárét rajta keresztül adta Mária, élete végéig megőrizte.

Zöld skapuláré ima

Mária Szeplőtelen Szíve,
könyörögj érettünk
most és halálunk óráján!
Ámen.
(Utána 3 Üdvözlégy és 3 Dicsőség)

Forrás

Lélekmentő füzetek 10.: Szűz Mária megjelenései és könnyezései (I.) 1830-1933. Esztergom: Pax Kiadó, 2000.