„Arisztotelész filozófiája” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
három pontok javítása
a (Gyakori helyesírási hibák javítása kézi ellenőrzéssel)
a (három pontok javítása)
Arisztotelész valóban eltávolodott Platón idealizmusától és már-már misztifikáló matematizmusától abban az értelemben, hogy tanárával ellentétben nem volt hajlandó a földi természet fizikai jelenségeinek vizsgálatáról csak azért lemondani, mivel a korabeli [[természetfilozófia]] kezdeti állapota miatt az e vizsgálódás igényelte eszközök is hiányoztak, a meglévők pedig igen kezdetlegesnek tűnhettek a [[matematika]] akkor már mesterfokra kifejlesztett, és akkoriban meg nem haladhatóan tökéletesnek tűnő eszközeihez képest; hanem nekiállt – és ismereteink szerint, bizonyos tekintetben a világon elsőként! – legalább kvalitatíve leltárba venni mindazt, ami a természetben van: az égi szférát, és az annál kevésbé szabályosabb változásokon áteső földi jelenségeket.
 
Nagy eredményei, például a [[Hold]] feletti (csillagászati) és a Hold alatti (meteorológiai) tartomány, vagyis a két Ég (a levegőég és az égbolt) megkülönböztetése mellett persze sok tévedése is volt: az üstökösöket, meteorokat és a [[Tejútrendszer|Tejutat]] légköri tüneményeknek vélte (innen származok a téves „[[meteorológia]]” elnevezés a légkör tanulmányozására...tanulmányozására…), komikusan tévedett abban, hogy a „gömbölyű növényeket” (mint a [[tök]]) külön rendszertani kategóriának tartotta, de ő és tanítványai megkezdték a természetvizsgálat eszközei, pl. az [[empirikus módszer|empíria]] kidolgozását.
 
=== Módszertan: racionalizmus és hajlam az empirizmusra ===
247 461

szerkesztés

Navigációs menü