„Kazettás lőszerek” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''kazettás lőszereket''' (kazettás vagy fürtös bombák és tüzérségi lövedékek) a [[második világháború]] tömeges támadásainak kivédésére kezdték kifejleszteni, alapvetően az ellenséges élőerő és harcjárművek gyülekezési, felvonulási körzetei ellen. A fegyver területcélpontok ellen alkalmazható, a fő bombatestbe helyezett kisebb altölteteknek a célpont feletti kioldása révén.
A '''kazettás lőszereket''' (kazettás vagy fürtös bombák és tüzérségi lövedékek) a [[második világháború]] tömeges támadásainak kivédésére kezdték kifejleszteni, alapvetően az ellenséges élőerő és harcjárművek gyülekezési, felvonulási körzetei ellen. A fegyver területcélpontok ellen alkalmazható, a fő bombatestbe helyezett kisebb altölteteknek a célpont feletti kioldása révén.


A legmodernebb változatok esetében az altöltetek önálló célkeresési képességgel is rendelkezhetnek. Az ilyen tulajdonsággal nem rendelkező szórt lőszerek fel nem robbanási aránya nagymértékben függ az időjárástól, az üzemeltetők gondosságától, valamint a célkörzet jellegzetességeitől (pl. bokrokon fennakadhatnak az altöltetek). Az akár egy futballpályányi, vagy annál nagyobb területet lefedő fegyverfajta lakott településen, vagy annak közelében történő bevetése jóval veszélyesebb a polgári lakosságra, mint a hagyományos lövedékek. A bevetési területet akár hosszú évekig az aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni, mivel a fel nem robbant altöltetek legnagyobb része érintésre robban. A balesetek tipikusan a mezőgazdasági művelés, házépítés, egyéb földmunkák, tűzifagyűjtés, illetve a fémhulladék-gyűjtés közben következnek be. Az altöltetek érdekes formája, feltűnő, színes festése miatt is igen magas az áldozatul esett gyermekek aránya.
A legmodernebb változatok esetében az altöltetek önálló célkeresési képességgel is rendelkezhetnek. Az ilyen tulajdonsággal nem rendelkező szórt lőszerek fel nem robbanási aránya nagymértékben függ az időjárástól, az üzemeltetők gondosságától, valamint a célkörzet jellegzetességeitől (pl. bokrokon fennakadhatnak az altöltetek). Az akár egy futballpályányi, vagy annál nagyobb területet lefedő fegyverfajta lakott településen, vagy annak közelében történő bevetése jóval veszélyesebb a polgári lakosságra, mint a hagyományos lövedékek. A bevetési területet akár hosszú évekig az aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni, mivel a fel nem robbant altöltetek legnagyobb része érintésre robban. A balesetek tipikusan a mezőgazdasági művelés, házépítés, egyéb földmunkák, tűzifagyűjtés, illetve a fémhulladék-gyűjtés közben következnek be. Az altöltetek érdekes formája, feltűnő, színes festése miatt (amelynek célja egyébként épp a véletlen rálépések okozta balesetek elkerülése) is igen magas az áldozatul esett gyermekek aránya.
[[Kép:B1-B Lancer and cluster bombs.jpg|bélyegkép|300px|[[B–1 Lancer|B–1B Lancer]] nehézbombázó kazettás bombákat old ki. A legalsó bombák már szétszórták résztöltetüket.]]
[[Kép:B1-B Lancer and cluster bombs.jpg|bélyegkép|300px|[[B–1 Lancer|B–1B Lancer]] nehézbombázó kazettás bombákat old ki. A legalsó bombák már szétszórták résztöltetüket.]]
Egyik legfontosabb fajtája a '''kazettás bomba''', az olyan [[légibomba]], amely nagy számú (általában pár száz), kisebb robbanótöltetet tartalmaz, és a hordozó repülőeszközről történő leoldás után, még a levegőben, ezeket egy előre meghatározott nagyságú területen szétszórja. Fő felhasználási területe a nagy területen szétbontakozott, nem, vagy könnyen páncélozott célpontok ([[élőerő]] és [[harcjármű]]vek) pusztítása. Páncéltörő változata [[harckocsi]]k ellen is hatékonyan használható, mivel azok tetőpáncélzata viszonylag vékony. A repülőterek kifutópályáinak pusztítására is használnak speciális kazettás bombákat.
Egyik legfontosabb fajtája a '''kazettás bomba''', az olyan [[légibomba]], amely nagy számú (általában pár száz), kisebb robbanótöltetet tartalmaz, és a hordozó repülőeszközről történő leoldás után, még a levegőben, ezeket egy előre meghatározott nagyságú területen szétszórja. Fő felhasználási területe a nagy területen szétbontakozott, nem, vagy könnyen páncélozott célpontok ([[élőerő]] és [[harcjármű]]vek) pusztítása. Páncéltörő változata [[harckocsi]]k ellen is hatékonyan használható, mivel azok tetőpáncélzata viszonylag vékony. A repülőterek kifutópályáinak pusztítására is használnak speciális kazettás bombákat.

A lap 2008. szeptember 2., 12:52-kori változata

A kazettás lőszereket (kazettás vagy fürtös bombák és tüzérségi lövedékek) a második világháború tömeges támadásainak kivédésére kezdték kifejleszteni, alapvetően az ellenséges élőerő és harcjárművek gyülekezési, felvonulási körzetei ellen. A fegyver területcélpontok ellen alkalmazható, a fő bombatestbe helyezett kisebb altölteteknek a célpont feletti kioldása révén.

A legmodernebb változatok esetében az altöltetek önálló célkeresési képességgel is rendelkezhetnek. Az ilyen tulajdonsággal nem rendelkező szórt lőszerek fel nem robbanási aránya nagymértékben függ az időjárástól, az üzemeltetők gondosságától, valamint a célkörzet jellegzetességeitől (pl. bokrokon fennakadhatnak az altöltetek). Az akár egy futballpályányi, vagy annál nagyobb területet lefedő fegyverfajta lakott településen, vagy annak közelében történő bevetése jóval veszélyesebb a polgári lakosságra, mint a hagyományos lövedékek. A bevetési területet akár hosszú évekig az aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni, mivel a fel nem robbant altöltetek legnagyobb része érintésre robban. A balesetek tipikusan a mezőgazdasági művelés, házépítés, egyéb földmunkák, tűzifagyűjtés, illetve a fémhulladék-gyűjtés közben következnek be. Az altöltetek érdekes formája, feltűnő, színes festése miatt (amelynek célja egyébként épp a véletlen rálépések okozta balesetek elkerülése) is igen magas az áldozatul esett gyermekek aránya.

B–1B Lancer nehézbombázó kazettás bombákat old ki. A legalsó bombák már szétszórták résztöltetüket.

Egyik legfontosabb fajtája a kazettás bomba, az olyan légibomba, amely nagy számú (általában pár száz), kisebb robbanótöltetet tartalmaz, és a hordozó repülőeszközről történő leoldás után, még a levegőben, ezeket egy előre meghatározott nagyságú területen szétszórja. Fő felhasználási területe a nagy területen szétbontakozott, nem, vagy könnyen páncélozott célpontok (élőerő és harcjárművek) pusztítása. Páncéltörő változata harckocsik ellen is hatékonyan használható, mivel azok tetőpáncélzata viszonylag vékony. A repülőterek kifutópályáinak pusztítására is használnak speciális kazettás bombákat.

Tömegesen vetették be ezeket a fegyvereket a vietnami háború során Laoszban (kb. 10 millió fel nem robbant altöltet), Kambodzsában és Vietnamban, majd kisebb mértékben a Közel-Keleten, a Falkland szigeteken, Irakban (a bevetett bombák ¼-e), a délszláv háborúban a 90-es években, és legutóbb Libanonban 2006-ban. Mintegy 60 ország tart rendszerben szórt lőszereket. Ezek legnagyobb része több évtizede készült, működési mechanizmusa pontatlan, megbízhatatlan.[1]

Tiltott fegyver?

A nemzetközi humanitárius jog elvei megkövetelik a hadviselő felektől, hogy megkülönböztessék a harcolókat és a nem-harcolókat, és megtiltja az olyan jellegű hadműveleteket, amelyek során ez a követelmény nem teljesíthető.

Számos elemző és nem kormányzati szervezet, így például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (International Committee of the Red Cross - ICRC) álláspontja szerint a kazettás lőszerek a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősülnek, elsősorban azért, mert hatásuk megkülönböztetés nélkülinek minősül. Ezzel szemben ellenérvként az szokott szerepelni, hogy a használat módja dönti el, hogy ez a fegyver mennyiben jogellenes: katonai élőerő, illetve harceszközök elleni alkalmazása tökéletesen megfelel a hadviselési szabályoknak.

2008. május 30-án Dublinban 107 állam elfogadta a kazettás fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt.[2] Az egyezmény 2008. december 3-tól nyílik meg aláírásra, és a 30. megerősítő okirat letétbe helyezése után hat hónappal lép majd hatályba.

Az egyezmény alapján tilos lesz ilyen fegyver alkalmazása, gyártása, készleten tartása, illetve más államoknak való átadása, a létező készleteket pedig az azokat birtokló államoknak meg kell semmisíteniük.

Várhatóan az a kevés számú állam, amelyek rendszerben tart ilyen fegyvertípust, nem fog csatlakozni az egyezményhez, így a szerződéses tilalom rájuk nem fog kiterjedni. A konkrét jogi tilalom hiánya ellenére, az ICRC várakozása szerint az egyezmény léte, és széleskörű elfogadottsága ezeket az államokat is álláspontjuk megváltoztatására fogja majd késztetni.[3]

Forrás

  1. http://www.unidir.org/pdf/articles/pdf-art2530.pdf
  2. http://www.clusterconvention.org/convention/text/english/
  3. http://www.icrc.org/web/eng/siteeng0.nsf/html/cluster-munitions-interview-290508