„Skolecit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kozmetikai javítások
28. sor: 28. sor:
==Előfordulásai.==
==Előfordulásai.==
[[Olaszország|Olaszországban]] a Vezúv környékén, [[Izland]] területén. A [[Dánia|Dániához]] tartozó Fareroe-szigeteken. Észak-[[Skócia]] területén [[Oroszország|Oroszországban]] az Ural-hegységben és a Kaukázusban. Az [[Egyesült Államok]] [[Colorado]], [[New Jersey]] és [[Kalifornia]] szövetségi államokban fordul elő. Előfordulásai megtalálhatóak Eritreában, [[India|Indiában]] Bombay közelében és [[Brazília|Brazíliában]] a Rio Grande de Sul vidékén.
[[Olaszország]]ban a Vezúv környékén, [[Izland]] területén. A [[Dánia|Dániához]] tartozó Fareroe-szigeteken. Észak-[[Skócia]] területén [[Oroszország]]ban az Ural-hegységben és a Kaukázusban. Az [[Egyesült Államok]] [[Colorado]], [[New Jersey]] és [[Kalifornia]] szövetségi államokban fordul elő. Előfordulásai megtalálhatóak Eritreában, [[India|Indiában]] Bombay közelében és [[Brazília|Brazíliában]] a Rio Grande de Sul vidékén.


==Előfordulásai Magyarországon==
==Előfordulásai Magyarországon==
42. sor: 42. sor:
*Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
*Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
*http://webmineral.com
*http://webmineral.com

[[Kategória:Zeolitcsoport]]


{{Commons|Skolecite}}
{{Commons|Skolecite}}

[[Kategória:Zeolitcsoport]]


[[en:Scolecite]]
[[en:Scolecite]]

A lap 2008. augusztus 23., 16:17-kori változata

Solecit kristályok

A skolecit (névváltozata: szkolecit) kálcium alapú víztartalmú aluminiumszilikát, monoklin rendszerben kristélyosodik. A IV.Szilikátok ásványosztályon belül az önálló zeolitcsoport ásványegyüttesének tagja. Vékonyszálas tűs megjelenésű kristályai a jellemzőek. Prizmás kristályai is előfordulnak. Tömeges halmazokban is megtalálható. Ékszerkőnek is felhasználják szép megjelenésű elemeit.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete: CaAl2Si3O10x3(H2O).
  • Szimmetriája: a monoklin kristályrendszerben, piramisos kristályai kevés szimmetriaelemet tartalmaznak.
  • Sűrűsége: 2,2-2,3 g/cm3.
  • Keménysége: 5,0-5,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: jól hasítható.
  • Törése: egyenetlen törésű.
  • Színe: fehéres, halványabban színezett rózsaszínes vagy sárgás árnyalatokban.
  • Fénye: üveg fényű.
  • Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
  • Pora: szintelen vagy fehér.
  • Különleges tulajdonsága: piroelektromos, a lángban szálai csavarodnak.
  • Kémiai összetétele:
  • Kalcium (Ca) =10,2%
  • Alumínium (Al) =13,8%
  • Szilícium (Si) =21,5%
  • Hidrogén (H) =1,5%
  • Oxigén (O) =53,0%

Keletkezése.

Hidrotermás képződése a jellemző. Bazalt hólyagüregeiben, mélységi eruptív kőzetek hasadékaiban válik ki.

Hasonló ásványok: a kalcit és a zeolitcsoport egyes tagjai.

Előfordulásai.

Olaszországban a Vezúv környékén, Izland területén. A Dániához tartozó Fareroe-szigeteken. Észak-Skócia területén Oroszországban az Ural-hegységben és a Kaukázusban. Az Egyesült Államok Colorado, New Jersey és Kalifornia szövetségi államokban fordul elő. Előfordulásai megtalálhatóak Eritreában, Indiában Bombay közelében és Brazíliában a Rio Grande de Sul vidékén.

Előfordulásai Magyarországon

A Velencei-hegységben Nadap környékén az andezit repedéseiben selymesfényű sugaras-rostos halmazokban és sugaras szerkezetű gömböcskékben található. Kristályai hosszan megnyúltak, ikerkristályai is előfordulnak. Nemesgulács mellett a Gulács-hegy kőbányáiban a nátrolit kristályok gyakran skolecitbe mennek át, de dezmin összenövésekkel is előfordul. Uzsa közelében a Nagyláz-hegy kőbányájában a bazalt hólyagüregeiben és breccsában a zeolitcsoport több tagjával alkot ásványközösséget.

Kísérő ásványok

A zeolitcsoport más ásványai (elsősorban: nátrolit), kalcit, kvarcit és apatit.

Külső források

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • http://webmineral.com
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Skolecit témájú médiaállományokat.