„Webtárhely” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. augusztus 4., 20:49-kori változata

A webtárhely szolgáltatás (angolul shared web hosting service) egy olyan internetes szolgáltatás, ahol egy kiszolgáló szerver (webszerver) erőforrásait több felhasználó között osztják el. Minden felhasználó egy, a rendszer által dedikált tárhelyet foglal el, aminek nyilvános tartalma egyedi domain néven érhető el.^[1] Kisebb forgalmú weboldalt költséghatékonyan lehet bérelt webtárhelyen üzemeltetni.

Leírás

A webtárhely szolgáltatásnak általában tartalmaznia kell egy adminisztrációs felületet a nagyszámú felhasználó hatékony kezeléséhez. A webtárhely szolgáltatáshoz gyakran további szolgáltatások is járnak: e-mail postafiók szolgáltatás POP3 és IMAP, a kimenő levelezés biztosításához SMTP szerver, a domainnevek kiszolgálásához és kezeléséhez DNS adminisztráció szolgáltatás. Különleges esetekben a webtárhely szolgáltatást virtualizált szerveren VPS vagy dedikált szerveren biztosítja a szolgáltató.

A webtárhely szolgáltatás tipikusan web alapú adminisztrációs felületet biztosít a felhasználók számára. A legtöbb nagy tárhely szolgáltató saját fejlesztésű admininisztrációs rendszert használ.

A webtárhely szolgáltatók rendszerint az egyes szolgáltatásokat fizikailag elkülönített kiszolgáló rendszereken oldják meg, az ügyfélkiszolgáló, az adminisztrációs rendszer, a levelező kiszolgáló, az adatbázis szerver, a webszerver fizikailag elkülönített kiszolgálókon működik. A legtöbb webkiszolgáló nyílt forráskódú Linux vagy FreeBSD operációs rendszeren fut, és LAMP szervert használ. A legnagyobb szolgáltatók Microsoft Windows vagy Sun Solaris operációs rendszert használnak. Az egyes operációs rendszerekre épített szolgáltatások lényegében meghatározzák a felhasználó által elérhető technológiák csoportját is. Windows alapú webtárhely esetén a felhasználó választhat ASP.NET és Microsoft SQL Server-t, de használhatja akár az ingyenes PHP és MySQL Server támogatást is; míg LAMP szerver esetén csak PHP nyelvű weboldalakat készíthet MySQL Server támogatással.

Egyre népszerűbb a JAVA alapú webtárhely szolgáltatások használata is. JAVA alapú webhoszting esetén a Sun Solaris operációs rendszer választása előnyös.

Nagyobb szolgáltató Amerikában a GoDaddy.com (ez Windows-t használ), míg Magyarországon a 12web.hu, ami Sun Solaris 10 és Windows operációs rendszert használ. A 12web.hu-nál PHP, JAVA, JSP és ASP.NET szolgáltatások is rendelhetőek, míg a GoDaddy.com PHP és ASP.NET támogatást biztosít.

Számos webtárhely szolgáltató van világszerte, ami a felhasználók számára előnyös árversenyt eredményez. Egy általános célú weboldalt kellően alacsony áron el lehet helyezni az interneten földrajzi helytől függetlenül. Üzleti weboldalt célszerű a földrajzi helyhez közeli szolgáltatónál elhelyezni, aminek eredményeként a fizetési, számlázási vagy ügyféltámogatási problémák könnyen elkerülhetőek.

Megvalósítás

A webtárhely szolgáltatás lehet név alapú vagy IP-cím alapú.

Név alapú webtárhely szolgáltatás

A név alapú webtárhely szolgáltatást nevezik osztott IP-című webtárhely szolgáltatásnak is, ugyanis egy fizikai szerveren, azonos IP-címen érhető el több weboldal is.

Amikor egy webböngésző elküld egy HTTP kérést a webszerver felé, akkor a webszerver a kérésben szereplő cím (hostname) alapján dönti el azt, hogy mely weboldalt kell a kliensnek megmutatni.

IP-cím alapú webtárhely szolgáltatás

Az IP-cím alapú webtárhely szolgáltatást nevezik dedikált IP-című webtárhely szolgáltatásnak is. Minden webtárhely saját, egyedi IP-címmel rendelkezik. A webszerver több fizikai vagy virtiális hálózati eszközre van konfigurálva. A webszerver az IP-cím alapján dönti el, hogy melyik weboldalt kell megmutatni a látogatónak. Elsődleges oka a dedikált IP-cím használatának az, hogy ezen keresztül érhető el egy weboldal SSL használatával a https protokollon keresztül.

Hátrányok

Név alapú webtárhely néhány esetben nem használható:

Amikor a kliensek nem internetböngészőt használnak, ezért nem küldik el a hostname-t a kérésekben.
Néhány régebbi böngésző HTTP/1.0-t használ, és a hostname mező csak a HTTP/1.1 protokolltól kezdődően van jelen.
Amennyiben titkosított https kapcsolaton kell elérni a weboldalt, mert ekkor minden weboldalnak, ami ugyanazon az IP-címen érhető el, ugyanazt a digitális tanúsítványt kellene használnia. Ennek az az oka, hogy az SSL/TLS miatt a kiszolgáló titkosítva kapja meg a kliens által lekért host nevét a HTTP fejlécből, a kiszolgáló pedig csak az IP-cím alapján képes kiválasztani a kommunikáció során használatos SSL tanúsítványt. A TLS protokollt az RFC 3546 - Transport Layer Security (TLS) Extensions specifikálja. A legtöbb webtárhely szolgáltató https tárhelyet csak egyedi IP-címen biztosít, aminek további járulékos költségei vannak.

Referenciák

↑ Glossary of Terms. activesoft.be. (Hozzáférés: 2008. május 7.)

További linkek

[def-1] Glossary of Terms. activesoft.be. (Hozzáférés: 2008. május 7.)

[1]

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 ==Hátrányok==
-Név alapú virtuális hoszting néhány esetben nem választható:
+Név alapú webtárhely néhány esetben nem használható:
+* Amikor a kliensek nem internetböngészőt használnak, ezért nem küldik el a ''hostname''-t a kérésekben.
-* Amikor a kliensek nem internet böngészőt használnak ezért nem küldik el a hostname-et a kérésekben. Néhány régebbi böngésző  HTTP/1.0 nem használ [[retrofit]]ted a host mezőt ami csak a HTTP/1.1 protokoltól kezdődően jelent meg.  (The "Host" header that distinguishes between various [[Domain Name System|DNS]] names sharing a single [[IP address]] was optional in HTTP/1.0; it is mandatory in HTTP/1.1, issued in 1999 as RFC 2616.)
+* Néhány régebbi böngésző  HTTP/1.0-t használ, és  a hostname mező csak a HTTP/1.1 protokolltól kezdődően van jelen.
-* Amennyiben titkosított HTTPS kapcsolaton kell elérni a weboldalt, vagy minden azonos IP címen elérhető névbázisú virtuális hosztal kiszolgált weboldal ugyan azon digitális tanúsítványon lesz kénytelen osztozni; dedikált IP hoszting szolgáltatást kell használni. Ennek az az oka hogy a [[Transport Layer Security|SSL/TLS]] [[handshaking|handshake]] után a kiszolgáló titkosítva kapja meg a kliensek által lekért virtuális hoszt nevét a HTTP headerből. A kiszolgáló az IP cím alapján képes kiválasztina a kommunikáció során használatba kerülő SSL Certet. A TLS protokol, leírását az RFC 3546 - ''Transport Layer Security (TLS) Extensions'', specifikálja. Legtöbb hoszting szolgáltató HTTPS hosztot csak egyedi IP címen biztosít, aminek további járulékos költségei vannak.
+* Amennyiben titkosított [[https]] kapcsolaton kell elérni a weboldalt, mert ekkor minden weboldalnak, ami ugyanazon az IP-címen érhető el, ugyanazt a digitális tanúsítványt kellene használnia. Ennek az az oka, hogy az [[Transport Layer Security|SSL/TLS]] miatt a kiszolgáló titkosítva kapja meg a kliens által lekért host nevét a HTTP fejlécből, a kiszolgáló pedig csak az IP-cím alapján képes kiválasztani a kommunikáció során használatos SSL tanúsítványt. A TLS protokollt az RFC 3546 - ''Transport Layer Security (TLS) Extensions'' specifikálja. A legtöbb webtárhely szolgáltató https tárhelyet csak egyedi IP-címen biztosít, aminek további járulékos költségei vannak.
-* Régebbi böngésző, vagy olyan speciális kliensalkalamzás esetén ahol a HTTP headerben nem kerül elküldésre a hosztnév a webszerver nem fogja azonosítani a kért weboldalt, és az alapértelmezett oldalt fogja elküldeni a kliensnek.
 ==Referenciák==