Személykocsi

Brit személykocsi-belső

A személykocsi személyek és poggyász szállítására szolgáló, önálló hajtógépezet nélküli vasúti vontatott jármű. A személykocsikat különféle személyszállító vonatokba sorozzák be. A motorvonatok szerelvényébe sorozott személykocsikat motormellékkocsinak nevezik.

Kocsiszolgálati (üzemi) szempontból személykocsinak tekintik az áruszállításra (is) szolgáló poggyász- és postakocsikat, valamint a személyvonatokba sorozható személygépkocsi-szállító kocsikat is. Műszaki szempontból személykocsinak minősülnek azok a – nem elsődlegesen személyszállításra szolgáló – kocsik is, melyek járműszerkezete a személykocsikhoz hasonló (pl. fűtőkazánkocsi, villamos fűtőkocsi, mérőkocsi, műhelykocsi stb.)

A személykocsik felosztása, személykocsi-tipusok

A személykocsik szerkezetük, rendeltetésük, kényelmi szintjük és szolgáltatásaik szerint csoportosíthatók.

Járműszerkezeti sajátosságok

A jármű szerkezeti jellemzői határozzák meg, hogy a kocsi milyen pályán (ívsugarak, lejtviszonyok), milyen sebességű vonatba sorozható be. A járműszerkezet jellegzetsségei bahatárolják a jármű befogadóképességét is. A szerkezeti jellemzők ismérvei:

Fájl:Gysev ic külső.jpg

A GySEV Bp 20-33.0 sorozatú termes 2. osztályú InterCity személykocsija

• a járműszekrény jellege
  • hagyományos
  • emeletes
  • csuklós
  • alacsony padlószintű
• a hordmű jellege
  • egyedi tengelyes (két- vagy háromtengelyű)
  • forgóvázas
• a legnagyobb engedélyezett sebesség
• a fékberendezés jellege
  • kézifékes
  • légfékes
    • egyéb kiegészítő fékberendezéssel felszerelt

Közlekedtetési terület

A közlekedtetési terület meghatározza a járművek felszereltségének, szolgáltatásainak, utazási komfortjának szintjét, közvetve a járművel kényelmesen leutazható időtartamot. A közlekedtetési területek felosztása vázlatosan:

A MÁV AcBc 43-80 sor. vegyes kocsiosztályú fekvőhelyes személykocsija

• városi
• mellékvonali (helyiérdekű)
• fővonali (nagyvasúti)
  • elővárosi
  • távolsági
  • belföldi gyorsvonati
  • belföldi kiemelt szolgáltatású
  • nemzetközi
  • nemzetközi kiemelt szolgáltatású
  • nagysebességű

Kocsitipusok

A személykocsikat alapvetően az utasok számára nyújtott elsődleges szolgáltatásaik alapján osztják fel.

• közforgalmú személykocsik
  • (ülőhelyes) személykocsik (A, B)

A GySEV Bp 20-33.1 sorozatú termes 2. osztályú IC személykocsija

A legáltalánosabb kocsitípus. Általában legfeljebb hatórás utazásra szolgálnak. Utastéri berendezéseik kialakítása és kényelme az átlagos utaztatási időtől, a vonatnemtől és a kocsiosztálytól függ. Belső térkiképzés szempontjából lehetnek

• • • (nagy)termes
    • fülkés
    • vegyes térkiképzésű

kocsik.

• • alvószékes személykocsik

6-10 órás éjszakába is nyúló utazáshoz való jármű, üléseik támlái olymódon dönthetők, hogy az ülőhelyzetű alvásnál kényelmesebb testhelyzetet tegyenek lehetővé.

• • fekvőhelyes személykocsik (Ac, Bc)

Olyan fülkés személykocsik, ahol a fülke bútorzatának átrendezésével kocsiosztály függvényében fülkénként 4-6 fekhely alakítható ki.

• • hálókocsik (WLA(B))

Kifejezetten éjszakai utazásra szolgáló fülkés személykocsi. Fülkénként (kocsiosztály függvényében) 1-3 fekvőhely található. Az utasfülkék külön mosdóval rendelkeznek. Egyes kocsikban közös zuhanyfülke található. Modernebb hálókocsikban az egyes utasfülkékhez külön zuhanyzó tartozik.

• • étkezőkocsik (WR), büfékocsik (xR)

MÁV WRbumz 88-71 sor. étkező-bisztrókocsi étterme

MÁV WRbumz 88-71 sor. étkező-bisztrókocsi büfészakasza

Hosszabb utazási időtartamú vonatokon az étkező és bisztrókocsik biztosítanak az utasok számára étkezési lehetőséget. Az étkezőkocsikban asztalnál felszolgált meleg- és hidegételek állnak a vendégek rendelkezésére, a bisztrókocsiban önkiszolgáló rendszerben egyszerűbb ételek, meleg- és hidegitalok fogyasztására van lehetőség. Gyakori a vegyes kialakítású ún. étkező-bisztrókocsi, ahol a kétféle szolgáltatás elkülönített vendégtérben áll az utasok rendelkezésére.

• Nem utasszállító közforgalmú személykocsik
  • poggyászkocsik (D)

Terjedelmesebb útipoggyászok, expresszáruk, kiscsomagok szállítására szolgáló személykocsi.

• • postakocsik

Postai küldemények, csomagok szállítására és részleges útközi feldolgozására alkalmas kocsik.

• nem közforgalmú személykocsik

Ezek a személykocsik a menetrendben meghirdetett személyközlekedésben nem vesznek részt. Az utazóközönség számára csak korlátozottan, külön megrendelésre vehetők igénybe.

• • Társas termeskocsik, szalonkocsik

Különleges kivitelű, utazócsoportok, küldöttségek szállítására szolgáló járművek. Általában a menet közbeni munkához, tárgyalásokhoz, előadásokhoz szükséges különleges berendezésekkel vannak felszerelve. Befogadóképességük 10-40 fő.

• • vasútüzemi személykocsik

Különböző vasútüzemi célokra kialakított különcélú járművek. (pl. lakókocsik, mérőkocsik, munkavonatok kísérőkocsijai)

Kocsiosztályok

Az azonos rendeltetésű személykocsik közül a belső kiképzés kényelme, azaz az egy utasra jutó alapterület és légtér szempontjából a személykocsik különböző kocsiosztályokba sorolhatók. A magasabb kényelmű kocsiosztályok emelt menetdíj ellenében vehetők igénybe. Történelmileg a vasutak 3-4 díjszabási kocsiosztályt különböztettek meg. Az 1960-as évektől Európában a kocsiosztályok száma kettőre csökkent. Egyes vasutak az egyes kocsiosztályokhoz (a hagyományos 1. és 2. osztálytól eltérő) külön elnevezést rendelnek (pl. "standard", vagy "turista" a 2. osztályra, "preferente" az 1. osztályra). A magasabb kocsiosztályokon utazók számára a nagyobb tér mellett általában többletszolgáltatásokat (újság, fedélzeti szórakoztatórendszer, ülőhelyi ételfelszolgálás) is biztosítanak. Egyes vasúttársaságoknál az emelt kényelmű kocsiosztály csak hosszabb távú utazásokra vehető igénybe.