„Haraszty Árpád” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kis aprók |
a Gyakori helyesírási hibák javítása kézi ellenőrzéssel |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
Középiskolai tanulmányai után középiskolai tanári oklevelet szerzett [[1931]]-ben, majd a budapesti tudományegyetem tanársegédjeként dolgozott. |
Középiskolai tanulmányai után középiskolai tanári oklevelet szerzett [[1931]]-ben, majd a budapesti tudományegyetem tanársegédjeként dolgozott. |
||
Tanári pályafutása során |
Tanári pályafutása során először [[1933]] és [[1947]] között a budapesti [[I. László|Szent László]] és a [[Madách Imre]] gimnázium tanára volt, majd [[1955]]-ig a budapesti Pedagógiai Főiskola tanára volt. |
||
Az Állattani Tanszéknek (Állattani Intézet) [[1960]] és [[1961]] között ideiglenes vezetője volt. |
Az Állattani Tanszéknek (Állattani Intézet) [[1960]] és [[1961]] között ideiglenes vezetője volt. |
A lap 2008. július 30., 18:00-kori változata
Haraszty Árpád (Békés, 1907. március 15. – Debrecen, 1987. szeptember 1.) botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa
Élete
Középiskolai tanulmányai után középiskolai tanári oklevelet szerzett 1931-ben, majd a budapesti tudományegyetem tanársegédjeként dolgozott.
Tanári pályafutása során először 1933 és 1947 között a budapesti Szent László és a Madách Imre gimnázium tanára volt, majd 1955-ig a budapesti Pedagógiai Főiskola tanára volt.
Az Állattani Tanszéknek (Állattani Intézet) 1960 és 1961 között ideiglenes vezetője volt. A Növénytani Tanszéket 1957 és 1972 között vezette. Vezetése alatt a tanszék egyik legeredményesebb korszakát zárta, újra indította a biológusképzést. Tanszéke tudatosan vállalta a növénytani oktatás korszerűsítését, új tankönyveket jelentettek meg, jegyzeteket írtak. 1953-ban jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, a „Növénytan”. Ebben az időszakban az “Acta Biologica Debrecina" kiadványban is sokat publikált. Kísérleteket, kutatásokat is végzett, főként a barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a szegedi és keszthelyi agrár-kutatóhelyek kísérleteiben is a kender rosthozam fokozására irányuló műtrágya-parcella kísérletekben.
1962 és 1965 között a Természettudományi Kar dékánja volt.
1957 és 1963 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Biológiai Szakosztályának elnöke volt.
A debreceni egyetem Haraszty Árpád professzor tiszteletére, egyetemi szolgálatának 20. évfordulója alkalmából érmet adott ki.
Fő művei
- Természetismeret
- Növényrendszertan és növényélettan
- Növényszervezettan és növényélettan
- Növénytan
- Mikroszkópos növényanatómia