„Bordás keresztboltozat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a [[Image: --> [[Kép:
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a képlinkek javítása, magyarítása
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Germany Luebeck St Mary vault.jpg|thumb|Bordás boltozat Lübeckben]]
[[Kép:Germany Luebeck St Mary vault.jpg|bélyegkép|Bordás boltozat Lübeckben]]
A '''bordás''' vagy '''csúcsíves keresztboltozat''' a [[gótika]] építészetének egyik jellegzetes eleme, a templomépítészetben a [[román keresztboltozat]]ot kiszorító [[keresztboltozat]].
A '''bordás''' vagy '''csúcsíves keresztboltozat''' a [[gótika]] építészetének egyik jellegzetes eleme, a templomépítészetben a [[román keresztboltozat]]ot kiszorító [[keresztboltozat]].
A 13. században alakult ki, első alkalmazása (az első gótikus épület) a párizsi St. Denis apátsági templomában érhető tetten. Alkalmazásával lehetővé vált magasabb terek, vékonyabb falak építése. Csúcsíves boltozattal nemcsak négyzet alapú tereket lehetett lefedni, mint a romanikában, hanem téglalap alapúakat is. Záradékvonala lehet félköríves vagy jellemzően csúcsíves.
A 13. században alakult ki, első alkalmazása (az első gótikus épület) a párizsi St. Denis apátsági templomában érhető tetten. Alkalmazásával lehetővé vált magasabb terek, vékonyabb falak építése. Csúcsíves boltozattal nemcsak négyzet alapú tereket lehetett lefedni, mint a romanikában, hanem téglalap alapúakat is. Záradékvonala lehet félköríves vagy jellemzően csúcsíves.

A lap 2008. július 30., 12:14-kori változata

Bordás boltozat Lübeckben

A bordás vagy csúcsíves keresztboltozat a gótika építészetének egyik jellegzetes eleme, a templomépítészetben a román keresztboltozatot kiszorító keresztboltozat. A 13. században alakult ki, első alkalmazása (az első gótikus épület) a párizsi St. Denis apátsági templomában érhető tetten. Alkalmazásával lehetővé vált magasabb terek, vékonyabb falak építése. Csúcsíves boltozattal nemcsak négyzet alapú tereket lehetett lefedni, mint a romanikában, hanem téglalap alapúakat is. Záradékvonala lehet félköríves vagy jellemzően csúcsíves.

Forrás