„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: nl:Roetheens-katholieke Kerk |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
|honlap= |
|honlap= |
||
}} |
}} |
||
== Története == |
|||
1646-ban (mintegy fél évszázaddal a breszti unió után) 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a ''Munkácsi Görög Katolikus Püspökség'' felállítottásáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott. |
|||
Az első püspök (''De Camelis János József'', XVIII.sz. első fele)) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; ''Olsavszky Mihály Mánuel'' püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; ''Bacsinszky András'' püspök működése eredményeként jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is. |
|||
1945 után a szovjet korszakban, [[Romzsa Tódor]] püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került. (28 nem tért vissza) |
|||
Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább,annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. |
|||
Az egyház rehabilitálására (jogilag) 1989-ig kellett várni, eddig öt püspök működött illegálisan. |
|||
Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az egyház mintegy 400 1944-es kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került vissza. |
|||
1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik (mintegy tizede magyar). |
|||
A kárpátaljaitól függetlenül Galiciában is működik görögkatolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az ''Ukrán Görögkatolikus Egyház'' része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). |
|||
== Külső hivatkozások == |
|||
*[http://www.karpatok.uzhgorod.ua/szervezetek/gorog.html] |
|||
{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2007 januárjából}} |
{{csonk-dátum|csonk-keresztény|2007 januárjából}} |
A lap 2008. július 17., 21:11-kori változata
Története
1646-ban (mintegy fél évszázaddal a breszti unió után) 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának az Ungvárott. De még közel száz év telt el az önálló a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség felállítottásáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott. Az első püspök (De Camelis János József, XVIII.sz. első fele)) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése eredményeként jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is. 1945 után a szovjet korszakban, Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került. (28 nem tért vissza) Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább,annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. Az egyház rehabilitálására (jogilag) 1989-ig kellett várni, eddig öt püspök működött illegálisan. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az egyház mintegy 400 1944-es kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került vissza. 1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik (mintegy tizede magyar). A kárpátaljaitól függetlenül Galiciában is működik görögkatolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az Ukrán Görögkatolikus Egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).