„Domborzat” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: bs:Reljef (geografija), hr:Reljef, sr:Reljef |
a Bot: következő módosítása: sr:Рељеф |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
[[pt:Relevo (geografia)]] |
[[pt:Relevo (geografia)]] |
||
[[simple:Terrain]] |
[[simple:Terrain]] |
||
[[sr: |
[[sr:Рељеф]] |
||
[[sv:Terräng]] |
[[sv:Terräng]] |
||
[[uk:Рельєф географічний]] |
[[uk:Рельєф географічний]] |
A lap 2008. július 14., 20:23-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
A domborzat vagy (föld)felszín természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete, amely a Föld esetében a levegőburokkal (atmoszféra) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (pl. állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (pl. klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.