Címerábra

Névváltozatok:
címerkép (embléma), jel (Püspöki Nagy, Rozsnyó 17. l. és 27. l.), alak (Forgon 622. l.), motívum, címeralak (Honismeret 1999/4. 8. és 9. l.), pajzsalak (Forgon 31. l.), pajzsbeli kép (Gömbös 36. l.), képlet (Nagy Iván III. 44. l., VI. 69. l.)

de: Wappenfigur, Körper, Figur, en: device, armorial bearing, charge, fr: charge, pièces héraldiques, la: figura, symbolum, cz: figura, erbovní znamení, znakový znamení

Rövidítések

Címerábra szűkebb értelemben a pajzson előforduló mindenféle stilizált ábra. Mesteralakokra és címerképekre oszlanak.

A címerművészetben az ábrákat meghatározott szabályok szerint szerkesztik meg. Legfontosabb sajátságuk, hogy síkban ábrázolják őket. Tágabb értelemben címerábra lehet minden olyan kép, amely nemcsak a pajzson, hanem az egyéb címerrészeken és -tartozékokon is előfordul. Ezeket (sisak, sisakdísz, sisaktakaró, pajzstartók stb.) már térben ábrázolják és szinte kizárólag a címerképek közé tartoznak.

A címerábrák a holt heraldika felfogása szerint olyan motívumok, melyek ábrákkal fejezik ki a címernek a tulajdonoshoz való viszonyát és ezért szimbólumnak tekintik azokat. Az élő heraldika korában azonban a címerábrák pusztán dekoratív funkciót töltöttek be és szerepük a címerviselő felismerhetőségének biztosítása volt a csatában. Ezért ekkoriban a címerek egyszerű ábrák voltak.

A címerábrák felosztására különféle osztályozási módszerek alakultak ki.

Philipp Jacob Spener felosztása (1690):

1. mesteralkok

elsőosztályúak

másodosztályúak

2. címerképek

1. természetesek

A. élők

a. emberek

b. állatok

α. repülő

β. menő

γ. úszó

δ. csúszómászó

c. növények

B. élettelenek

a. égitestek

b. földiek – tűz, víz, föld

2. mesterségesek

a. szerszámok

b. öltözék, ruházat

c. fegyverek

d. épületek

e. betűk, nevek

Lásd még

címerkép, mesteralak, címerhatározó