Magyar Parasztszövetség

A Magyar Parasztszövetség 1941 szeptemberében alakult érdekvédelmi tömörülés, amely a magyar parasztság érdekében tevékenykedő politikusokat foglalta össze.

Korai története során szorosan összefonódott a Független Kisgazdapárttal. Fénykorát a német csapatok 1945-ös kiűzése után élte, amikor az ország legjelentősebb parasztmozgalmává vált és jelentősen hozzájárult a kisgazdák 1945. novemberi választási győzelméhez.

Az első politikai szervezetek közt volt, amelyeket a magyar mezőgazdaság kollektivizálására és a hatalomátvételre készülő kommunista párt, az MDP – 1947-ben szétzúzott. Több vezetőjét bebörtönözték. Az 1956-os forradalom idején rövid időre feléledt, majd újra megszüntették. A kommunista rezsim összeomlása után újjáalakult, de régi befolyását már nem nyerte vissza.

Megalapítása

A Magyar Parasztszövetség (vagy Magyar Paraszt-Szövetség) 1941. szeptember 28-án alakult és 1948-ban szűnt meg^[forrás?].

A Parasztszövetséget azért hívták létre, mert a magyar törvények nem biztosították a mezőgazdasági szektorban gazdálkodók és dolgozók érdekképviseletét. (Az 1920:18. törvénycikk előírta vármegyei, járási és községi mezőgazdasági bizottságok, illetve Mezőgazdasági Kamara szervezését, de ezek az intézmények nem biztosítottak hatékony érdekérvényesítést).

Tevékenysége

Az érdekérvényesítésen túl – amelynek a háborús időszakban jelentős akadályai voltak –, a szövetség a paraszti szaktudás előremozdításán, a beszerzés és értékesítés megszervezésén dolgozott.

1943. május 9-én a Vésztőn tartott kongresszuson Földmunkás Szakosztályt hoztak létre a később dicstelen szerepet vállaló Dobi elnökletével. Ugyanezen év augusztusában jelentős szerepet töltött be a szövetség a népi írók szárszói találkozójának megszervezésében.

A Sztójay-kormány 1944. április 15-én feloszlatta a Parasztszövetséget, de a háború elvonulásával újraszerveződött. 1945 nyarán Kiss Sándor kisgazda nemzetgyűlési képviselőt választották főtitkárnak.

1946-ban a Parasztszövetség kidolgozta a parasztság érdekvédelméről szóló törvényjavaslatot, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, a szovjet Szviridov altábornagy ennek nemzetgyűlési megtárgyalását Rákosi Mátyás, a kommunista párt vezetője közbenjárására megakadályozta. A szövetség a kisgazdákkal vállvetve hiába követelte, hogy a választási eredményekkel arányosan nevezzék ki a közigazgatás, a honvédség, a rendőrség és a belső karhatalom tisztviselőit a kommunista MDP túlsúlyra juttatása helyett.

1946. szeptember 7. és 9. közt a Parasztszövetség nagy sikerű parasztnapokat tartottak, amelynek nagygyűlésén félmillióan vettek részt. (Az esemény olyan emlékezetes maradt, hogy még az 1956-os forradalom idején is emlegették.)

Felmorzsolása

A szövetség és a parasztsághoz kötődő politikai erők felmorzsolása 1947 elején kezdődött a Magyar Közösség elleni sajtókampánnyal, amelyben sokakat köztársaságelenes összeesküvéssel vádolatk meg és letartóztattak. A Parasztszövetség 14 vezetőjét és sok kisgazdapárti és parasztpárti tagot, fogtak perbe, ítéltek el vagy internáltak, összesen 250 embert. A következő évben, a kommunista fordulat évében a Parasztszövetséget hivatalosan is betiltották.

1956-ban

1956. november 1-jén újjáalakulását jelentette a Magyar Nemzet (ideiglenes székhelye a Budapest V. kerületi Semmelweisz u. 1. volt), ugyanazon a napon, amelyen a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt újjászületéséről is beszámolt. "A Szövetség az 1945-ös földreform, a paraszti termelés szabadsága és mindennemű szövetkezés teljes önkéntességének elve alapján áll" – jelentette az újság.

Kiss Sándor, a Parasztszövetség igazgatója előző nap rádióbeszédben hívta fel a korábbi két koalíciós pártot, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpártot, hogy lépjenek szövetségre. A szövetség újjászervezését október 30-án Kiss jelentette be a SZÖVOSZ székházában. November 2-án a Magyar Honvédelmi Szövetség székházát foglalták le a Parasztszövetség részére.

Híres tagjai

• Dobi István
• Göncz Árpád (1956-ban)
• Kiss Sándor igazgató [1]
• Kovács Béla főtitkár
• Nagy Ferenc elnök
• Vörös Vince, a kalászos szakosztály vezetője, majd alelnök [2]

Forrás

Magyar Katolikus Lexikon

Külső hivatkozások

• Magyar Nemzet, 1956. november 1