„Bebek Detre” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a + középkorportál-sablon |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Bebek Detre''' (XIV. század közepe – 1404 után) |
'''Bebek Detre''' (XIV. század közepe – 1404 után) |
||
Az Ákos-nemzetségbeli család vámosi ágából származó nagybirtokos főúr, [[Bebek György]] [[tárnokmester]] fia. Karrierjét már [[I. Lajos|Nagy Lajos]] király udvarában kezdte: 1379-ben királynéi asztalnokmester és árvai várnagy. A [[nikápolyi csata]] és a Lackfiak bukása után a Bebekek néhány esztendeig az ország legbefolyásosabb famíliája. Nádorrá való kinevezése évében, Imre bátyja erdélyi vajda, ugyancsak [[Bebek Imre vránai perjel|Imre |
Az Ákos-nemzetségbeli család vámosi ágából származó nagybirtokos főúr, [[Bebek György]] [[tárnokmester]] fia. Karrierjét már [[I. Lajos|Nagy Lajos]] király udvarában kezdte: 1379-ben királynéi asztalnokmester és árvai várnagy. A [[nikápolyi csata]] és a Lackfiak bukása után a Bebekek néhány esztendeig az ország legbefolyásosabb famíliája. Nádorrá való kinevezése évében, Imre bátyja erdélyi vajda, ugyancsak [[Bebek Imre vránai perjel|Imre]] nevű fia már ekkor a horvát-szlavón-dalmát bánságot és vránai perjelséget, valamint az ezzel együttjáró dubicai grófságot bírta, Miklós fia ugyanekkor igen fiatalon a kalocsai érsekséget töltötte be, a pelsőci ágból származó unokaöccse Bebek Ferenc pedig macsói bán volt. Bebek Detrét 1397-ben a nikápolyi csatában fogságba esett Ilsvai(Jolsvai) Leusták utódjaként [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] nádorrá nevezte ki, ezt a méltóságot 1402-ig viselte, ám még később is, az 1403-ban Zárában Magyarország királyává koronázott Anjou László okleveleiben is nádorként szerepelt. A Laczkfiak pártjának fölszámolásakor még a király híve, amiért megkapja a hűtlen Prodavizi Ördög István szlavóniai várait, de néhány évvel később már az elégedetlen főurak élén találjuk. 1401-ben az ő vezetésével fogják el a főurak a királyt. A Zsigmond király elleni lázadás elfojtása után a hatalomból kiszorulva és délvidéki birtokait elveszítve, ismeretlen esztendőben hunyt el. |
||
==Források== |
==Források== |
||
* Markó László: A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, Bp. 2000. |
* Markó László: A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, Bp. 2000. |
||
* Hóman-Szekfű: Magyar történet II. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1939. |
* Hóman-Szekfű: Magyar történet II. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1939. |
||
{{portál|középkor}} |
|||
[[Kategória:Középkori magyarok]] |
[[Kategória:Középkori magyarok]] |
A lap 2008. július 8., 11:40-kori változata
Bebek Detre (XIV. század közepe – 1404 után)
Az Ákos-nemzetségbeli család vámosi ágából származó nagybirtokos főúr, Bebek György tárnokmester fia. Karrierjét már Nagy Lajos király udvarában kezdte: 1379-ben királynéi asztalnokmester és árvai várnagy. A nikápolyi csata és a Lackfiak bukása után a Bebekek néhány esztendeig az ország legbefolyásosabb famíliája. Nádorrá való kinevezése évében, Imre bátyja erdélyi vajda, ugyancsak Imre nevű fia már ekkor a horvát-szlavón-dalmát bánságot és vránai perjelséget, valamint az ezzel együttjáró dubicai grófságot bírta, Miklós fia ugyanekkor igen fiatalon a kalocsai érsekséget töltötte be, a pelsőci ágból származó unokaöccse Bebek Ferenc pedig macsói bán volt. Bebek Detrét 1397-ben a nikápolyi csatában fogságba esett Ilsvai(Jolsvai) Leusták utódjaként Zsigmond király nádorrá nevezte ki, ezt a méltóságot 1402-ig viselte, ám még később is, az 1403-ban Zárában Magyarország királyává koronázott Anjou László okleveleiben is nádorként szerepelt. A Laczkfiak pártjának fölszámolásakor még a király híve, amiért megkapja a hűtlen Prodavizi Ördög István szlavóniai várait, de néhány évvel később már az elégedetlen főurak élén találjuk. 1401-ben az ő vezetésével fogják el a főurak a királyt. A Zsigmond király elleni lázadás elfojtása után a hatalomból kiszorulva és délvidéki birtokait elveszítve, ismeretlen esztendőben hunyt el.
Források
- Markó László: A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, Bp. 2000.
- Hóman-Szekfű: Magyar történet II. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1939.