„Aelbert Cuyp” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: it:Albert Cuyp |
a kozmetikai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Aelbert Jacobsz Cuyp''' ([[Dordrecht]],[[1620]]. [[október 20]]. – [[1695]]. [[ |
'''Aelbert Jacobsz Cuyp''' ([[Dordrecht]],[[1620]]. [[október 20]]. – [[1695]]. [[november 15]]) holland festő a holland festészet aranykorából |
||
== Élete és munkássága == |
== Élete és munkássága == |
||
A festészet [[Holland Aranykor |
A festészet [[Holland Aranykor]]ában született, híres festőcsaládból származott, mestere édesapja, Jacob Gerritsz Cuyp (1594-1652) volt. Még kortársa volt [[Rembrandt]]nak, [[Ludolf Bakhuysen]]nek, [[Paulus Potter]]nek és más híres holland festőknek. Kezdetben [[Jan van Goyen]] (1596-1656) modorában festett, majd hamarosan kifejlődött egyéni stílusa, szélesebb színskálát kezdett használni, kivált a sárgás és ibolyaszín árnyalatait alkalmazta. Képei egyre levegősebbek és tágasabb térhatásúak lettek. |
||
''Témái'' igen változatosak voltak, festett [[tájkép]]eket, [[csata]]jeleneteket, [[csendélet]]eket, [[portré]]t és csoport [[arckép]]eket. Alkotói idejének fénykora [[1650]]-[[1664]] közé esik, ekkor alkotta tompa napfényben aranyló tájképeit, melyeknek előterében gyakran szinte [[portré]]szerűen megfestett állatok szerepelnek. Találóan fejezte ki képeivel a holland festészet legszebb éveinek nyugalmas csendjét. Ezek a művei nagy hatást gyakoroltak majd [[XIX. század]]ban alkotó [[Constant Troyon]] francia festőre olyan annyira, hogy ő lett századának egyik legjobb francia [[állat]]festője. |
''Témái'' igen változatosak voltak, festett [[tájkép]]eket, [[csata]]jeleneteket, [[csendélet]]eket, [[portré]]t és csoport [[arckép]]eket. Alkotói idejének fénykora [[1650]]-[[1664]] közé esik, ekkor alkotta tompa napfényben aranyló tájképeit, melyeknek előterében gyakran szinte [[portré]]szerűen megfestett állatok szerepelnek. Találóan fejezte ki képeivel a holland festészet legszebb éveinek nyugalmas csendjét. Ezek a művei nagy hatást gyakoroltak majd [[XIX. század]]ban alkotó [[Constant Troyon]] francia festőre olyan annyira, hogy ő lett századának egyik legjobb francia [[állat]]festője. |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
*Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 225. |
*Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 225. |
||
*Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. Budapest : Akadémiai, 1968. 1. köt. 484-485. |
*Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. Budapest : Akadémiai, 1968. 1. köt. 484-485. |
||
[[Kategória:Holland festők]] |
[[Kategória:Holland festők]] |
A lap 2008. július 4., 13:36-kori változata
Aelbert Jacobsz Cuyp (Dordrecht,1620. október 20. – 1695. november 15) holland festő a holland festészet aranykorából
Élete és munkássága
A festészet Holland Aranykorában született, híres festőcsaládból származott, mestere édesapja, Jacob Gerritsz Cuyp (1594-1652) volt. Még kortársa volt Rembrandtnak, Ludolf Bakhuysennek, Paulus Potternek és más híres holland festőknek. Kezdetben Jan van Goyen (1596-1656) modorában festett, majd hamarosan kifejlődött egyéni stílusa, szélesebb színskálát kezdett használni, kivált a sárgás és ibolyaszín árnyalatait alkalmazta. Képei egyre levegősebbek és tágasabb térhatásúak lettek.
Témái igen változatosak voltak, festett tájképeket, csatajeleneteket, csendéleteket, portrét és csoport arcképeket. Alkotói idejének fénykora 1650-1664 közé esik, ekkor alkotta tompa napfényben aranyló tájképeit, melyeknek előterében gyakran szinte portrészerűen megfestett állatok szerepelnek. Találóan fejezte ki képeivel a holland festészet legszebb éveinek nyugalmas csendjét. Ezek a művei nagy hatást gyakoroltak majd XIX. században alkotó Constant Troyon francia festőre olyan annyira, hogy ő lett századának egyik legjobb francia állatfestője.
Idősebb korában az itáliai irány (Both, Berchem, Pynacker, Aselyn) meleg színezése jellemző tájképeire, különösen mesterien használta a sötét ibolya és a fekete színeket. Egyéni stílusára jellemző, hogy kompozícióiban gyakran hangsúlyt kap a táj előterébe szerkesztett csoportkép, amely mintegy eluralkodik a mögöttes tájon. Képei főleg Angliába kerültek nyilvános és magángyűjteményekbe. Tíz képét őrzik a londoni The Natonal Galleryben, négy képe Budapesten található a Szépművészeti Múzeumban, legszebb ez utóbbiak közül, a Tehenek a vízben c.
Galéria
-
Sétány, 1650-52
-
Dordrecht látképe, 1650
-
Tájkép, 1650
-
Tehenek a vízben
Források
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. 225.
- Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. Budapest : Akadémiai, 1968. 1. köt. 484-485.