„Lázár deák” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt nyomtatott térképet - [[Tabula Hungariae]] - Lázár bíborosi titkár és munkatársa, Jacob Ziegler matematikus készítette. A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt, így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket. |
A [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt nyomtatott térképet - [[Tabula Hungariae]] - Lázár bíborosi titkár és munkatársa, Jacob Ziegler matematikus készítette. A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt, így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | A térkép a [[középkor]]i [[Magyarország]] területét foglalja magában, az [[Árpád-kor]]i balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90 °-kal elforgatták, DNY-ÉK-i fekvésű. Legfőbb értéke a településábrázolás, melynek ábrái részint jelképek, részint látkép jellegűek. A mintegy 1400 földrajzi rész eredeti formában íródott. Ebből 1270 a településnév, amelyekből 356 esik a mai [[Magyarország]] területére. |
||
| ⚫ | A térkép a [[középkor]]i [[Magyarország]] területét foglalja magában, az [[Árpád-kor]]i balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90 °-kal elforgatták, DNY-ÉK-i fekvésű. Legfőbb értéke a településábrázolás, melynek ábrái részint jelképek, részint látkép jellegűek. A mintegy 1400 földrajzi rész eredeti formában íródott. Ebből 1270 a településnév, amelyekből 356 esik a mai [[Magyarország]] területére.Értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[Mohácsi csata]]vesztés előtti országnak. |
||
Értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[Mohácsi csata]]vesztés előtti országnak. |
|||
A történelem régebbi eseményeit ábrák, csataképek és feliratok jelzik, az 1526-os törökdúlás területét pontsor mutatja. Alul latin és német nyelvű országleírás olvasható. |
A történelem régebbi eseményeit ábrák, csataképek és feliratok jelzik, az 1526-os törökdúlás területét pontsor mutatja. Alul latin és német nyelvű országleírás olvasható. |
||
| ⚫ | |||
Magyarország címerében [[Albrecht Dürer]] címerképét ismerhetjük fel. A fametszet kevés példányából mindössze egy maradt fenn, amelyet egy évszázada szerezett meg [[Apponyi Sándor]] és 1924-ben ajándékozta az [[Országos Széchenyi Könyvtár]]nak. |
Magyarország címerében [[Albrecht Dürer]] címerképét ismerhetjük fel. A fametszet kevés példányából mindössze egy maradt fenn, amelyet egy évszázada szerezett meg [[Apponyi Sándor]] és 1924-ben ajándékozta az [[Országos Széchenyi Könyvtár]]nak. |
||
A lap 2008. június 26., 22:11-kori változata
A Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térképet - Tabula Hungariae - Lázár bíborosi titkár és munkatársa, Jacob Ziegler matematikus készítette. A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt, így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
A térkép a középkori Magyarország területét foglalja magában, az Árpád-kori balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90 °-kal elforgatták, DNY-ÉK-i fekvésű. Legfőbb értéke a településábrázolás, melynek ábrái részint jelképek, részint látkép jellegűek. A mintegy 1400 földrajzi rész eredeti formában íródott. Ebből 1270 a településnév, amelyekből 356 esik a mai Magyarország területére.Értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a Mohácsi csatavesztés előtti országnak.
A történelem régebbi eseményeit ábrák, csataképek és feliratok jelzik, az 1526-os törökdúlás területét pontsor mutatja. Alul latin és német nyelvű országleírás olvasható.
Magyarország címerében Albrecht Dürer címerképét ismerhetjük fel. A fametszet kevés példányából mindössze egy maradt fenn, amelyet egy évszázada szerezett meg Apponyi Sándor és 1924-ben ajándékozta az Országos Széchenyi Könyvtárnak.
A térképnek öt kiadása ismert.