„Piso Jakab” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. június 3., 01:42-kori változata

Piso Jakab (Erdély, ? – Pozsony, 1527) jogi doktor, apostoli protonotárius, a pécsi Szent János egyház prépostja, II. Lajos király nevelője és titkára, koszorús költő, szónok és államférfi a 16. század első felében.

Élete

Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult II. Gyula pápánál Rómában. A híres Erasmusszal bizalmas barátságban volt. Szoros kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal, erről tanúskodnak 1502-ben egy bécsi Ausonius-kiadásban megjelent, az olvasóhoz írt kisérő versei, és a Johann Fuchsmagennek 1500-1504 között írt versei, amelyek az innsbrucki Egyetemi Könyvtár 664. jelzetű kéziratában maradtak fenn. II. Gyula, aki a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésén buzgólkodott, Pisót I. Zsigmond lengyel királyhoz küldte ezügyben; 1510. január 6-án érkezett Krakkóba, ahol azonban sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve Magyarországra, II. Ulászló királyt serkentette a török elleni háborúra s ősszel visszatért Rómába.

1514-ben X. Leó pápa pápai legátusként ismét Lengyelországba küldte azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a lengyel-orosz háborút, és ehelyett törökellenes akcióra sarkallja Zsigmondot; júliusban érkezett Vilniusba, ahol Zsigmond király Vaszilij moszkvai fejedelem ellen készült hadviselésre, még Piso ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az oroszok ellen; ezt a csatát barátjának, Coritius Jánosnak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt elnyerte a nemzet szeretetét és a király kegyét, úgyhogy Zsigmond gazdag ajándékokkal jutalmazta meg. 1515-ben jelen volt a lengyel király, I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király találkozásán Bécsben és Pozsonyban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt, ezért a király őt a budavári Szent Zsigmond-prépostsággal ajándékozta meg, és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így 1523-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a cseh politikai ügyekben fontos eredményeket ért el. Rotterdami Erasmust már 1509-től kezdve bizonyíthatóan ismerte, később levélváltásuk Erasmus levélgyűjteményében is kiadta. Szalkai László egri püspök, majd esztergomi érsek szűkebb köréhez tartozott, költeményei nagy részét is neki dedikálta. Latin versei a Janus Pannonius utáni magyar humanista költészet legszellemesebb és legegyedibb darabjai közé tartoznak.

1526-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.

Művei

Epistola ad Erasmum Roterdamum. Romae 30. Juni 1509. (Erasmus összes munkáiban T. III. P. 1. Epist. CVIII. 101. l.).
Epistola ad Joannem Coritium de conflictu Polonorum et Lithuanorum cum Moscovitis, scripta Vilnae, 1514. Romae. (Froben János is kiadta 1515-ben Baselben és a lengyel történeti kútfőkbe is fölvétetett).
Epigramma (ugyanazon csatára írva, a Carmina de memorabili cede scismaticorum Moscoviorum, per ... Sigismundum Regem Poloniae ... c. gyűjteményben, hely és év n.).
Jacobi Pisonis Transylvani, Oratoris et Poetae excellentis, Schedia. Viennae Austriae Excudebat Mich. Zimmermann, anno MDLIV. (egyetlen ismert példánya a krakkói Jagelló Egyetem könyvtárában)
Ausonii Peonii, Poetae praeclarissimi, Oratio matutina, heroico carmine deducta, feliciter incipit. Viennae, 3. Martii, 1502.

Forrás

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

Jankovits László: Jacobus Piso Schediája (1554: Jacobus Piso verseskötetének megjelenése), In A magyar irodalom történetei, szerk. Jankovits László, Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Ráció, 2006, I, 266-273.
Klaniczay Tibor: A valódi és az ál Piso-versek, ItK 97:1993, 52-56.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 == Élete ==
-Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult [[II. Gyula pápa|II. Gyula pápánál]] [[Róma|Rómában]]. A híres [[Erasmus]]szal bizalmas barátságban volt. Szoros kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal, erről tanúskodnak 1502-ben egy bécsi Ausonius-kiadásban megjelent, az olvasóhoz írt kisérő versei, és a Johann Fuchmagennek 1500-1504 között írt versei, amelyek az innsbrucki Egyetemi Könyvtár 664. jelzetű kéziratában maradtak fenn. II. Gyula, aki a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésén buzgólkodott, Pisót [[I. Zsigmond lengyel király]]hoz küldte ezügyben; [[1510]]. [[január 6]]-án érkezett [[Krakkó]]ba, ahol azonban sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve [[Magyarország]]ra, [[II. Ulászló]] királyt serkentette a török elleni háborúra s ősszel visszatért Rómába.
+Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult [[II. Gyula pápa|II. Gyula pápánál]] [[Róma|Rómában]]. A híres [[Erasmus]]szal bizalmas barátságban volt. Szoros kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal, erről tanúskodnak 1502-ben egy bécsi Ausonius-kiadásban megjelent, az olvasóhoz írt kisérő versei, és a Johann Fuchsmagennek 1500-1504 között írt versei, amelyek az innsbrucki Egyetemi Könyvtár 664. jelzetű kéziratában maradtak fenn. II. Gyula, aki a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésén buzgólkodott, Pisót [[I. Zsigmond lengyel király]]hoz küldte ezügyben; [[1510]]. [[január 6]]-án érkezett [[Krakkó]]ba, ahol azonban sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve [[Magyarország]]ra, [[II. Ulászló]] királyt serkentette a török elleni háborúra s ősszel visszatért Rómába.
 [[1514]]-ben [[X. Leó pápa]] pápai legátusként ismét [[Lengyelország]]ba küldte azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a lengyel-orosz háborút, és ehelyett törökellenes akcióra sarkallja [[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmondot]]; júliusban érkezett [[Vilnius]]ba, ahol Zsigmond király [[Vaszilij moszkvai fejedelem]] ellen készült hadviselésre, még Piso ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az [[oroszok]] ellen; ezt a csatát barátjának, [[Coritius János]]nak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt elnyerte a nemzet szeretetét és a király kegyét, úgyhogy Zsigmond gazdag ajándékokkal jutalmazta meg. [[1515]]-ben jelen volt a lengyel király, [[I. Miksa német-római császár]] és [[II. Ulászló magyar király]] találkozásán [[Bécs]]ben és [[Pozsony]]ban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt, ezért a király őt a budavári Szent Zsigmond-prépostsággal ajándékozta meg, és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így [[1523]]-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a [[Csehország|cseh]] politikai ügyekben fontos eredményeket ért el. [[Rotterdami Erasmus]]t már 1509-től kezdve bizonyíthatóan ismerte, később levélváltásuk Erasmus levélgyűjteményében is kiadta. [[Szalkai László]] egri püspök, majd esztergomi érsek szűkebb köréhez tartozott, költeményei nagy részét is neki dedikálta. Latin versei a Janus Pannonius utáni magyar humanista költészet legszellemesebb és legegyedibb darabjai közé tartoznak.