II. Ordoño leóni király

II. Ordoño szobra Madridban

A Kantábriai-házból származó II. Ordoño (873 – 924) először Galícia királya (910 – 924), majd León királya (914 – 924), apja III. (Nagy) Alfonz (848? – 910) Asztúria királya (866 – 910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia.

III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiainak – García (871? – 914), Ordoño és Fruela (875 – 925) – lázongásaival. A gyermekek élvezték az édesanyjuknak, Jimenának (? – 912) a támogatását is. (Ő az Arista-Íñiga házból származó García Íñigueznek (? – 882) Pamplona/Navarra királyának (851 – 882) a leánya és Fortun Garcésnek (830? – 905) Pamplona/Navarra királyának (882 – 905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül a fiaival való konfliktusba belefáradt, a polgárháború elkerülése céljából engedett a feudális nemességnek és 910-ben lemondott e három fia javára, a birodalmát közöttük felosztva. III. Alfonz még ebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül I. García leóni király (910 – 914), míg II. Ordoño Galícia királya és leóni király, II. Fruela Asztúria királya (910 – 925) és később León királya (924 – 925) lett.

II. Ordoño a bátyjának, a gyermektelen I. Garcíának a halála után került a leóni királyság trónjára. A Ximena-házból származó I. Sanchóval (? – 925), Pamplona/Navarra királyával (905 – 925) szövetségben 917-ben San Esteban de Gormaznál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodónak a leánya, Sancha (? – 959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) 918-ban azonban már vereséget szenvedett tőlük, Talavera mellett. 920-ban a valdejunquera-i csatában ismét a mórok győztek. A király ezután a felelőssé tett kasztíliai grófokat kivégeztette. Később megszerezte a móroktól egy sikeres támadással La Rioja területét, azonban a királyság sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak, mivel a Córdobai Emirátus ura, az Omajjád-dinasztiából származó, rendkívül energikus III. Abd Al-Rahmán (891 – 961), aki emírként 912-től 929-ig, majd kalifaként 929-től 961-ig uralkodott, uralma a mór állam fénykora; ekkor lett az emirátusból Córdobai Kalifátus.

II. Ordoñonak az első feleségétől, Elvira Menéndeztől, Hermenegildo Gutierrez galíciai grófnak és feleségének, Ermesindának a lányától született három fia is király lett. Sáncho Ordoñez (895? – 929) Galícia királya (925 – 929), IV. (Szerzetes) Alfonz (897? – 933) León királya (925 – 931) és II. Ramiro (898? – 951) szintén León királya. Ez a tény, valamint az, hogy a Leóni Királyság trónján II. Ordoñót az öccse, II. Fruela követte, komoly belső feszültségekhez vezetett a királyságban.

Források

• Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
• Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
• Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.

Külső hivatkozások

• http://www.homar.org/genealog/
• http://www.genealogie-mittelalter.de/

Előd: III. Nagy Alfonz	Galícia királya 910 – 924	Utód: II. Asztúriai Fruela
Előd: I. García	León királya 914 – 924