„Nagysáros” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
botok
231 347 szerkesztés
a Bot: [[Image: → [[Kép:
1. sor: 1. sor:
'''Nagysáros''', ({{ny-sk|Veľký Šariš}}, {{ny-de|Gross-Scharosch}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Eperjesi járás]]ában. A [[18. század]] végéig [[Sáros vármegye]] székhelye. [[2001]]-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt.
'''Nagysáros''', ({{ny-sk|Veľký Šariš}}, {{ny-de|Gross-Scharosch}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Eperjesi járás]]ában. A [[18. század]] végéig [[Sáros vármegye]] székhelye. [[2001]]-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt.
[[Image:Map slovakia velky saris.png|300px|right|thumb|Nagysáros Szlovákia térképén]]
[[Kép:Map slovakia velky saris.png|300px|right|thumb|Nagysáros Szlovákia térképén]]


==Fekvése==
==Fekvése==

A lap 2008. április 28., 13:24-kori változata

Nagysáros, (szlovákul: Veľký Šariš, németül: Gross-Scharosch) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. A 18. század végéig Sáros vármegye székhelye. 2001-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt.

Nagysáros Szlovákia térképén

Fekvése

Eperjestől 5 km-re északnyugatra a Tarca völgyében fekszik.

Története

1217-ben Sarus néven említik először. Neve a magyar sár főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már 13. századi első említése előtt is állt. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. 1312-ben Károly Róbert megostromolta, majd 1315 újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. 1440-től 1461-ig Giskra serege szállta meg, míg Mátyás visszafoglalta tőlük. 1537 szeptemberében Fels, I. Ferdinánd vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd 1687-ben Székely Márton Thököly kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A II. világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.

Fényes Elek szerint "Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik." [1]

A településnek 1910-ben 2476, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, lengyel és cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
  • Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
  • Szent Erzsébet kápolna.
  • Szent Kunigunda kápolna.
  • Rákóczi-kastély.
Sáros várának romjai

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagysáros&oldid=3204464”