„Nagysáros” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: [[Image: → [[Kép: |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Nagysáros''', ({{ny-sk|Veľký Šariš}}, {{ny-de|Gross-Scharosch}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Eperjesi járás]]ában. A [[18. század]] végéig [[Sáros vármegye]] székhelye. [[2001]]-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt. |
'''Nagysáros''', ({{ny-sk|Veľký Šariš}}, {{ny-de|Gross-Scharosch}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Eperjesi járás]]ában. A [[18. század]] végéig [[Sáros vármegye]] székhelye. [[2001]]-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt. |
||
[[ |
[[Kép:Map slovakia velky saris.png|300px|right|thumb|Nagysáros Szlovákia térképén]] |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
A lap 2008. április 28., 13:24-kori változata
Nagysáros, (szlovákul: Veľký Šariš, németül: Gross-Scharosch) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. A 18. század végéig Sáros vármegye székhelye. 2001-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt.
Fekvése
Eperjestől 5 km-re északnyugatra a Tarca völgyében fekszik.
Története
1217-ben Sarus néven említik először. Neve a magyar sár főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már 13. századi első említése előtt is állt. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. 1312-ben Károly Róbert megostromolta, majd 1315 újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. 1440-től 1461-ig Giskra serege szállta meg, míg Mátyás visszafoglalta tőlük. 1537 szeptemberében Fels, I. Ferdinánd vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd 1687-ben Székely Márton Thököly kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A II. világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.
Fényes Elek szerint "Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik." [1]
A településnek 1910-ben 2476, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, lengyel és cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Nevezetességei
- Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
- Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
- Szent Erzsébet kápolna.
- Szent Kunigunda kápolna.
- Rákóczi-kastély.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nagysáros Szlovákia térképén
- Nagysáros a szlovák múzeumok honlapján
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
- Nagysáros mint búcsújáróhely
- Régi képek Nagysárosról