„Oromzat” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
{{Sablon:Magyar népi építészet}} |
a Sablonjavítás: {{Sablon: --> {{ |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar Néprajzi Lexikon] |
*[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar Néprajzi Lexikon] |
||
{{ |
{{Magyar népi építészet}} |
||
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]] |
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]] |
A lap 2008. április 27., 18:49-kori változata
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Ny-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a XIX. század végétől országszerte uralkodóvá vált.