„Siku (hangszer)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 25. sor: | 25. sor: | ||
=== A két sor használata === |
=== A két sor használata === |
||
A |
A siku leggyakrabban használt változata, a ''malta'' 13 sípot foglal magában, nagyjából G alapú diatonikus hangsorra hangolva. |
||
Az '''ira''' 6 hangja: |
Az '''ira''' 6 hangja: |
||
A lap 2008. április 27., 13:36-kori változata
| Siku | |
.png) | |
| Besorolás | |
| Aerofon Fúvós Ajaksípos | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 421.112.11 |
| Csőhossz | malta G hang: 26 cm |
| Hangolás | diatonikus |
| Hangszerjátékos | pánsípos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Siku témájú médiaállományokat. | |
A siku (kecsua és ajmara nyelven: siku, más írásmód szerint sicu, sicus, spanyol nyelven néha zampolla vagy zampoña) ajaksípos fúvós hangszer, a pánsípok családjába tartozik. A dél-amerikai Andok vidékének hagyományos hangszere.
Leírása
A többi pánsíphoz hasonlóan a siku is különböző hosszúságú, különböző hangmagasságokra hangolt zárt végű csövek sorozatából áll. Ezek a tacuara nevű, az indiánok által széles körben használt nádféleségből készülnek, a csövek lezárásáról a nád természetes csomója gondoskodik. A sípokat ugyanebből a nádból hasított, keresztirányban rákötözött merevítő lécek tartják egybe. A sicu különlegessége, hogy a teljes diatonikus hangsor két sípsorból áll össze, amelyet hagyományosan két zenész külön szólaltat meg, de manapság gyakori, hogy a két sort lépcsőzetesen összeillesztik, hogy egyetlen játékos kezelhesse. A két sípsor neve ira és arka.
Játékmód
Megszólaltatása
Ahogy a pánsípokat általában, a sicut is a zenész úgy szólaltatja meg, hogy a hangszert függőlegesen tartva alsó ajkát a hangszer megfelelő sípjának pereméhez illeszti, majd ajkai között levegősugarat irányít a cső nyílására. A pánsíp csövei ajaksípként működnek, tehát a levegősugár a cső szájának távolabbi pereméhez ütközve peremhangos hangkeltéssel gerjeszti a síp testében lévő levegőoszlopot. A zárt végű csőben mint rezonátorban a megszólaló hang negyedhulláma jön létre állóhullámként, a frekvencia így fordítottan arányos lesz a cső hosszúságával, tehát a rövidebb csövek magasabb, a hosszabbak mélyebb hangot adnak. A hangszer behangolása is ennek megfelelően úgy történhet, hogy a csőbe viaszt csepegtetnek vagy magvakat potyogtatnak, ami felfelé módosítja az adott síp hangmagasságát.
A két sor használata
A siku leggyakrabban használt változata, a malta 13 sípot foglal magában, nagyjából G alapú diatonikus hangsorra hangolva.
Az ira 6 hangja:
lá - dó - mi - szó - ti - re,
az arka 7 hangja:
szó - ti - re - fá - lá - dó - mi.
Egy skála megszólaltatásához felváltva hol az egyik, hol a másik sípsort kell megfújni, ami dallamok játszásakor azt eredményezi, hogy annak hangjai nemcsak magasságukban, de térbeli helyzetükben is változnak, ami sajátos térhatást ad a zenének. Lehetővé válik az is, hogy így az egymás utáni hangok kissé egymásba ússzanak, ami jellegzetes legato hangzást eredményez. Ezt a játéktechnikát a hangszer nagy levegőigénye is indokolja, a megosztott játék lehetővé teszi a nyugodtabb levegővételt, ami az Andok nagy magasságaiban nem elhanyagolható szempont.
A hangszercsalád
A sicu többféle méretben, hangolásban használatos, ezek elnevezései:
- chuli: a malta fölött egy oktávval szól
- malta: ez a leggyakrabban használt típus, a leghosszabb síp kb. 26 cm
- zanka: a malta alatt egy oktávval szól
- toyo: a malta alatt két oktávval szól.
A hangszerek két sípsora együtt legtöbbször 13 sípot foglal magában, de előfordul 21 vagy 23 sípos hangszer is, ezek elnevezése a hangtejedelem szerint értelemszerűen malta-chuli, zanka-malta stb. A sicu különböző hangolású változatait együttesben használják, az ilyen pánsíp-banda neve tropa, az általa előadott zene a sikuri.