„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→A kezdetek: Kik állítják? + helyesírás |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Mivel [[1919]]. [[március 21]]-én az addigi ''Honvédelmi Minisztérium'' átalakult ''Honvédelmi Népbiztosság''gá, a honvédelmi népbiztos [[Pogány József]], míg a népbiztos-helyettes [[Szántó Béla]] lett |
Mivel [[1919]]. [[március 21]]-én az addigi ''Honvédelmi Minisztérium'' átalakult ''Honvédelmi Népbiztosság''gá, a honvédelmi népbiztos [[Pogány József]], míg a népbiztos-helyettes [[Szántó Béla]] lett |
||
Többen is állítják, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24]]-én alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[Bőhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s |
Többen is állítják{{forr}}, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24]]-én alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[Bőhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a ''200000''-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből ''(Székely Hadosztály)'' és a ''Dunaőrség''ből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a ''Hadügyi Népbiztosság''on. [[Április 1]]-jén az addig toborzottak létszáma összesen ''20640'' fő volt, az alábbi részletezésben: |
||
{|| border="2" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3" |
{|| border="2" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3" |
||
A lap 2008. április 24., 08:19-kori változata
A Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg megalakítását.
A kezdetek
Mivel 1919. március 21-én az addigi Honvédelmi Minisztérium átalakult Honvédelmi Népbiztossággá, a honvédelmi népbiztos Pogány József, míg a népbiztos-helyettes Szántó Béla lett
Többen is állítják[forrás?], hogy Pogány József nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, március 24-én alapított egy háromtagú tanácsot (Kun Béla, Bőhm Vilmos és Weltner Jakab személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a 200000-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből (Székely Hadosztály) és a Dunaőrségből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a Hadügyi Népbiztosságon. Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20640 fő volt, az alábbi részletezésben:
| Hadosztály | Létszám |
|---|---|
| budapesti 1. hadosztály | 1655 fő |
| budapesti 2. hadosztály | 1661 fő |
| budapesti 3. hadosztály | 3275 fő |
| győri 4. hadosztály | 2362 fő |
| nyíregyházi 5. hadosztály | 2347 fő |
| szegedi 6. hadosztály | 1500 fő |
| székely különítmény | 7542 fő |
| tengerészdandár | 298 fő |
A toborzottak összlétszáma
| Dátum | Összlétszám |
|---|---|
| 1919. április 3. | 26449 fő |
| 1919. április 5. | 29743 fő |
| 1919. április 10. | 32832 fő |
| 1919. április 15. | 53524 fő |
Magyarok mellett nagyszámban harcoltak internacionalista gondolkodású oroszok, szlovákok és németek.
A vezérkar
A hadügy vezetésében meglévő viták miatt április 4-től öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: Kun Béla (KMP), Fiedler Rezső (KMP), Szántó Béla (MSZDP), Bőhm Vilmos (MSZDP) és Haubrich József (MSZDP)