„Pozsonyszőlős” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés
PipepBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: pl:Vajnory
37. sor: 37. sor:
[[de:Vajnory]]
[[de:Vajnory]]
[[nl:Vajnory]]
[[nl:Vajnory]]
[[pl:Vajnory]]
[[sk:Vajnory]]
[[sk:Vajnory]]

A lap 2008. április 15., 02:14-kori változata

Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Pozsonyszőlős (korábban Prácsa, szlovákul Vajnory, németül Weinern) Pozsony város része a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában.

Fekvése

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai vaskorban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése 1237-ben történt. 1307-től a falu a heilingenkreuzi apátság tulajdona volt. Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül "Weinern" néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A 16. században a falut Pozsony város vásárolta meg és 3 évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után 1851-ben önálló község lett.

Vályi András szerint "PRÁCSA. Tót falu Pozsony Vármegyében, földes Ura Pozsony Városa, lakosai katolikusok, fekszik Pozsonyhoz, ’s Ivánkához nem meszsze, majorja is vagyon, határjának jó termékenységéhez képest, elsõ osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "Pracsa, (Weinern), régen Szõlõs, tót falu, Poson vmegyében, Posontól 1 1/2 órányira: 1153 kath. lak. Kath. paroch. templom, egy majorral, tehenészettel. A régi oklevelekben Sõlõsnek eveztetik. Szántóföldjei jók; rétjei igen szépek, de fõgazdasága még is szõlõhegyében áll, melly alkalmasint az egész megyében a legjobb bort termi. Mikor az idõjárása ugy hozza magával, aszuszõlõt csinálnak itt, melly a sz. györgyivel jóságára méltán vetélkedhetik, sõt mennyiségével azt jóval felûl haladja. Egyébiránt a posoni polgárok sok szõlõt birnak itt, kiknek csinos mulató présházaik nem kevés diszt adnak ezen szõlõhegynek. F. u. Poson városa." [2]

1910-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1946-ban Pozsony városához csatolták.

Nevezetességei

1992-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.

  • Legrégibb épülete a templom, amely 1270 és 1278 között épült, eredetileg Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, majd Szent László király lett a védőszentje. 1968-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. 1771-ben új hajóval bővítették.
  • Szent Flórián szobra.

Külső hivatkozások

Források

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.