„Felsődiós” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rei-bot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: en:Horné Orešany, pt:Horné Orešany
bővítés
1. sor: 1. sor:
{{Szlovák település infobox
|név = Felsődiós
|helyi név = Horné Orešany
|kép = SLOVAKIA Horne Oresany.JPG
|képaláírás =
|kerület = Nagyszombati
|járás = Nagyszombati
|kistérség = Jászlói
|rang = község
|alapítás éve = 1296
|polgármester = Ján Kormúth
|irányítószám =
|körzethívószám =
|népesség = 1864
|népesség éve = 2006
|népsűrűség = 86
|tengerszint feletti magasság = 200
|terület = 21,57
|koordn_fok = 48
|koordn_perc = 27
|koordn_mperc = 58
|koorde_fok = 17
|koorde_perc = 26
|koorde_mperc = 22
|térkép_n = 48.47
|térkép_e = 17.43
|weboldal = www.horneoresany.host.sk
}}

'''Felsődiós''' (más néven ''Németdiós'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Horné Orešany'', [[német nyelv|németül]] ''Obernussdorf'' / ''Deutsch-Nussdorf'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben a [[Nagyszombati járás]]ban. [[2001]]-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt.
'''Felsődiós''' (más néven ''Németdiós'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Horné Orešany'', [[német nyelv|németül]] ''Obernussdorf'' / ''Deutsch-Nussdorf'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben a [[Nagyszombati járás]]ban. [[2001]]-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt.

[[Image:SLOVAKIA Horne Oresany.JPG|250px|thumb|right|Felsődiós látképe]]


==Fekvése==
==Fekvése==
7. sor: 36. sor:
==Története==
==Története==
[[1296]]-ban ''Gyóws'' néven említik először. [[1388]]-ban [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu ''villa Regalis'' azaz királyi faluként szerepel. [[1356]]-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. [[1392]]-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család [[szomolány]]i uradalmának része lett. [[1582]]-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A [[16. század]]ban számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. [[1547]]-ben [[habánok]] érkeztek a községbe. A [[18. század]] végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába.
[[1296]]-ban ''Gyóws'' néven említik először. [[1388]]-ban [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu ''villa Regalis'' azaz királyi faluként szerepel. [[1356]]-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. [[1392]]-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család [[szomolány]]i uradalmának része lett. [[1582]]-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A [[16. század]]ban számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. [[1547]]-ben [[habánok]] érkeztek a községbe. A [[18. század]] végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába.

Vályi András szerint ''"Felsõ Diós. Ober Nuszdorf. Horne Orezani. Elegyes tót Mezõ Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól mint egy két mértföldnyire, szõlö hegyek alatt, határja az elõbbenihez hasonlító, bora nevezetes, és meszsze elhordattatik; malmai is nevezetesek, ’s lisztet Bécsbe is hordanak néha, legelõje szûk, kaszállója hasonlóképen, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Felsõ-Diós, (Horne Oresány), Pozson m. tót mezõ-város, Alsó-Diós mellett, 1337 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határja ennek is szintolly termékeny; bora hasonló; de szántóföldje több. F. u. gr. Pálffy Ferencz.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1910]]-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Nagyszombati járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Nagyszombati járás]]ához tartozott.


18. sor: 53. sor:
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-545652&pos_y=-1247620&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Horn%E9%20Ore%9Aany%2C%20Trnava Felsődiós Szlovákia térképén]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-545652&pos_y=-1247620&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Horn%E9%20Ore%9Aany%2C%20Trnava Felsődiós Szlovákia térképén]
*[http://www.horesany.host.sk/ Nemhivatalos oldal]
*[http://www.horesany.host.sk/ Nemhivatalos oldal]
*[http://www.e-obce.sk/obec/horneoresany/horne-oresany.html E-obce.sk]

==Jegyzetek==
<references/>


[[Kategória:Szlovákia települései|Felsodios]]
[[Kategória:Szlovákia települései|Felsodios]]

A lap 2008. április 13., 19:59-kori változata

Felsődiós (Horné Orešany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1296
PolgármesterJán Kormúth
Irányítószám919 03
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség1934 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület21,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 26′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 26′ 22″
Felsődiós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődiós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsődiós (más néven Németdiós, szlovákul Horné Orešany, németül Obernussdorf / Deutsch-Nussdorf) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt.


Fekvése

Nagyszombattól 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1296-ban Gyóws néven említik először. 1388-ban Zsigmond király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu villa Regalis azaz királyi faluként szerepel. 1356-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. 1392-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család szomolányi uradalmának része lett. 1582-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A 16. században számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. 1547-ben habánok érkeztek a községbe. A 18. század végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A 19. század végén és a 20. század elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába.

Vályi András szerint "Felsõ Diós. Ober Nuszdorf. Horne Orezani. Elegyes tót Mezõ Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól mint egy két mértföldnyire, szõlö hegyek alatt, határja az elõbbenihez hasonlító, bora nevezetes, és meszsze elhordattatik; malmai is nevezetesek, ’s lisztet Bécsbe is hordanak néha, legelõje szûk, kaszállója hasonlóképen, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Felsõ-Diós, (Horne Oresány), Pozson m. tót mezõ-város, Alsó-Diós mellett, 1337 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határja ennek is szintolly termékeny; bora hasonló; de szántóföldje több. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " [3]

1910-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1758 és 1764 között épült, tornya 1859-ben épült.
  • A falu határában szőlő és gyümölcsösök között van Majdan kegykápolnája,amely búcsújáróhely.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.