„Zapotékok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „=Zapotek= A zapoték civilizáció a hegyes Monte Albán (Mexikó, Oaxaca állam) közelében, az olmék birodalom hanyatlása idején kezdett f...” |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A zapotékok átvették és tökéletesitették az olmékok által is használt időszámitást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek. Ők voltak az első mezoamerikai nép, akik a szó valódi értelmében vett - logografikus – irást használtak. |
A zapotékok átvették és tökéletesitették az olmékok által is használt időszámitást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek. Ők voltak az első mezoamerikai nép, akik a szó valódi értelmében vett - logografikus – irást használtak. |
||
Civilizációjuk fénypontját i.sz. után a 3. és 8. közötti századokban érték el, de ezután hamarosan a mixtékek vették át a zapotékok helyét sok területen. --> |
Civilizációjuk fénypontját i.sz. után a 3. és 8. közötti századokban érték el, de ezután hamarosan a mixtékek vették át a zapotékok helyét sok területen. --> |
||
Az i. e. [[i. e. 3. század]]ban az olmékok örökébe lépő mexikói [[zapotékok|zapoték]] civilizáció vallási, szertartási központja Monte Albán, az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épŭlt. A templomváros építészeti csoda, amely magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő [[piramis]]együttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. Monte Albán a vallási [[kultusz]] és a katonai győzelmi ünnepek színhelyéül szolgált. A [[3. század|3]]-[[7. század]] között a zapoték nemzet fővárosaként 25 ezer ember otthona volt. |
Az i. e. [[i. e. 3. század]]ban az olmékok örökébe lépő mexikói [[zapotékok|zapoték]] civilizáció vallási, szertartási központja Monte Albán, az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épŭlt. A templomváros építészeti csoda, amely magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő [[piramis]]együttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. Monte Albán a vallási [[kultusz]] és a katonai győzelmi ünnepek színhelyéül szolgált. A [[3. század|3]]-[[7. század]] között a zapoték nemzet fővárosaként 25 ezer ember otthona volt. |
||
=Forrás= |
|||
*John P. Schmal: The Mixtecs And Zapotecs: Two Enduring Cultures Of Oaxaca |
|||
A lap 2008. március 5., 17:24-kori változata
Zapotek
A zapoték civilizáció a hegyes Monte Albán (Mexikó, Oaxaca állam) közelében, az olmék birodalom hanyatlása idején kezdett felemelkedni, és az i. e. 3-2. század táján politikai és katonai hatalmukat kiterjesztették a partmenti területekre is. Értékes kereskedelmi láncolatot hoztak létre, s a tőlük délre fekvő maja civilizációval hosszú időn keresztűl cserekereskedelmet folytattak. A zapotékok átvették és tökéletesitették az olmékok által is használt időszámitást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek. Ők voltak az első mezoamerikai nép, akik a szó valódi értelmében vett - logografikus – irást használtak. Civilizációjuk fénypontját i.sz. után a 3. és 8. közötti századokban érték el, de ezután hamarosan a mixtékek vették át a zapotékok helyét sok területen. --> Az i. e. i. e. 3. században az olmékok örökébe lépő mexikói zapoték civilizáció vallási, szertartási központja Monte Albán, az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épŭlt. A templomváros építészeti csoda, amely magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő piramisegyüttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. Monte Albán a vallási kultusz és a katonai győzelmi ünnepek színhelyéül szolgált. A 3-7. század között a zapoték nemzet fővárosaként 25 ezer ember otthona volt.
Forrás
- John P. Schmal: The Mixtecs And Zapotecs: Two Enduring Cultures Of Oaxaca