„Salon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Források: link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Magyarosan Szalon, az élő [[festőművész]]ek kiállításának elnevezése, elsősorban mindig a [[párizs]]i Salont értik ez alatt, hiszen Franciaországban alakult ki a [[17. század]] közepe táján. A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban, de még a [[20. század]]ban, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak. |
Magyarosan Szalon, az élő [[festőművész]]ek kiállításának elnevezése, elsősorban mindig a [[párizs]]i Salont értik ez alatt, hiszen Franciaországban alakult ki a [[17. század]] közepe táján. A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban, de még a [[20. század]]ban, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak. |
||
Már a [[17. század]]ot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást [[1648]]-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a [[céh]]szervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon az [[akadémia]] irányítása alá került. A [[18. század]] elejétől a [[Louvre]]-ban rendezték a kiállításokat. [[1793]] óta oszt a zsüri díjakat. A szervezet több ízben változott. Szakadás [[1889]]-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon [[1849]]-ben a Tuileries-be költözött, majd [[1856]]-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat. A párizsi Salonban [[Munkácsy Mihály]] nagy sikert aratott [[1869]]-ben ''Siralomház'', [[1876]]-ban pedig a ''Műterem'' c. festményével. |
Már a [[17. század]]ot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást [[1648]]-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a [[céh]]szervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon az [[akadémia]] irányítása alá került. A [[18. század]] elejétől a [[Louvre]]-ban rendezték a kiállításokat. [[1793]] óta oszt a zsüri díjakat. A párizsi Salonban [[Munkácsy Mihály]] nagy sikert aratott [[1869]]-ben ''Siralomház'', [[1876]]-ban pedig a ''Műterem'' c. festményével. |
||
A szervezet több ízben változott. Szakadás [[1889]]-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon [[1849]]-ben a Tuileries-be költözött, majd [[1856]]-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat. A párizsi Salonban [[Munkácsy Mihály]] nagy sikert aratott [[1869]]-ben ''Siralomház'', [[1876]]-ban pedig a ''Műterem'' c. festményével. |
|||
A [[19. század]] közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük [[Gustave Courbet]], [[Édouard Manet]] műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért [[1863]]-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására [[III. Napóleon]] elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki. |
A [[19. század]] közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük [[Gustave Courbet]], [[Édouard Manet]] műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért [[1863]]-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására [[III. Napóleon]] elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki. |
||
A lap 2008. február 27., 01:14-kori változata
Salon (Párizs)
Magyarosan Szalon, az élő festőművészek kiállításának elnevezése, elsősorban mindig a párizsi Salont értik ez alatt, hiszen Franciaországban alakult ki a 17. század közepe táján. A 18-19. században, de még a 20. században, sőt ma is a kortárs festőművészek alkotásainak értékelésében nagy szerepe van a párizsi hivatalos művészeti kiállításoknak.
Már a 17. századot megelőzően is egyes francia és olasz festőművészek közszemlére tették ki műveiket, de az első igazi művészeti kiállítást 1648-ban rendezte Párizsban a festők egy kis csoportja. Ezzel a cselekedetükkel ellentétbe kerültek a céhszervezettel, konszolidált éves kiállításokat majd csak néhány év múlva rendezhettek, amikor a Salon az akadémia irányítása alá került. A 18. század elejétől a Louvre-ban rendezték a kiállításokat. 1793 óta oszt a zsüri díjakat. A párizsi Salonban Munkácsy Mihály nagy sikert aratott 1869-ben Siralomház, 1876-ban pedig a Műterem c. festményével.
A szervezet több ízben változott. Szakadás 1889-ben következett be, ekkor a Société Nationale des Beaux-Arts a Palais des Beaux-Arts-ban (Champ de Mars) állított ki, a hivatalos Salon 1849-ben a Tuileries-be költözött, majd 1856-tól a Palais de l'Industrie-ben (Champs Elysées) rendezett kiállításokat. A párizsi Salonban Munkácsy Mihály nagy sikert aratott 1869-ben Siralomház, 1876-ban pedig a Műterem c. festményével.
A 19. század közepétől rendszeresen kiváló festőművészek, köztük Gustave Courbet, Édouard Manet műveit utasította vissza a Salon zsürije, ezért 1863-ban létrehozták a visszautasítottak salonját (Salon des Refusés). A közvélemény nyomására III. Napóleon elrendelte, hogy a visszautasított műveket a hivatalos Salon közelében, magában a de l'Industrie-ben állítsák ki.
Források
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. Salon l. 406.
- Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. 4. köt. Budapest: Akadémiai, 1968. Salon l. 206-207.