„Extenzionalitási axióma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mcysh (vitalap | szerkesztései)
Mcysh (vitalap | szerkesztései)
7. sor: 7. sor:
* Az axiómát olykor a megfordításával együtt mondják ki:
* Az axiómát olykor a megfordításával együtt mondják ki:
:Az ''x'' és az ''y'' halmaznak akkor és csak akkor pontosan ugyanazok az elemei, ha ''x'' és ''y'' ugyanaz a halmaz.
:Az ''x'' és az ''y'' halmaznak akkor és csak akkor pontosan ugyanazok az elemei, ha ''x'' és ''y'' ugyanaz a halmaz.
:<math>\forall x \forall y \, ( \forall z \, ( z \in x \leftrightarrow z \in y ) \rightarrow x = y )</math>
:<math>\forall x \forall y \, ( \forall z \, ( z \in x \leftrightarrow z \in y ) \leftrightarrow x = y )</math>
:Ez a megfogalmazás azonban redundáns; a megfordítás ugyanis [[logikai igazság]].
:Ez a megfogalmazás azonban redundáns; a megfordítás ugyanis [[logikai igazság]].
* A halmazelméleti axiómarendszereket olykor azonosságjel-mentes elsőrendű nyelven vezetik be. Ilyenkor az [[extenzionalitási axióma]] a halmazegyenlőség definíciójává válik (a megfordításával együtt kimondott változatában).
* A halmazelméleti axiómarendszereket olykor azonosságjel-mentes elsőrendű nyelven vezetik be. Ilyenkor az [[extenzionalitási axióma]] a halmazegyenlőség definíciójává válik (a megfordításával együtt kimondott változatában).

A lap 2008. február 18., 12:51-kori változata

Az extenzionalitási axióma (röviden: extenzionalitás; olykor: meghatározottsági axióma[1]) a halmazelméleti axiómarendszerek tipikus axiómája:

Ha az x és az y halmaznak pontosan ugyanazok az elemei, akkor x és y ugyanaz a halmaz.

Általában úgy tartják, hogy ez az axióma fejezi ki a halmazfogalom lényegét: a halmazokat meghatározzák az elemeik.[2]

Változatok

  • Az axiómát olykor a megfordításával együtt mondják ki:
Az x és az y halmaznak akkor és csak akkor pontosan ugyanazok az elemei, ha x és y ugyanaz a halmaz.
Ez a megfogalmazás azonban redundáns; a megfordítás ugyanis logikai igazság.
  • A halmazelméleti axiómarendszereket olykor azonosságjel-mentes elsőrendű nyelven vezetik be. Ilyenkor az extenzionalitási axióma a halmazegyenlőség definíciójává válik (a megfordításával együtt kimondott változatában).
  • Atomos halmazelméletekben az axióma a következő, gyengébb formát veszi fel:
( rövidíti azt, hogy x halmaz.) A gyengítésre azért van szükség, hogy különbséget lehessen tenni az atomok között. Erre a változatra gyenge extenzionalitásként szoktak hivatkozni.
  • Osztályrealista halmazelméletekben (például az NBG-ben) általában valódi osztályokra is kiterjesztik az axiómát.
  • Andrzej Kisielewicz különös kétepszilonos halmazelméletének (double extension set theory) különféle változatai a következő formában mondják ki az extenzionalitási axiómát:
(Itt és két különböző tartalmazási reláció.) [3] Ez az egyetlen ismert példa olyan halmazelméletre, amely lényegesen eltér a szokásos extenzionalitási axiómától.

Jegyzetek

  1. Hajnal-Hamburger [1983], 121.o.
  2. Jech [2003], 6.o.
  3. Kisielewicz [1989], 83.o.

Irodalom

  • Hajnal András - Hamburger Péter: Halmazelmélet. Tankönyvkiadó, 1983.
  • Thomas Jech: Set Theory: The Third Millennium Edition. Springer, 2003.
  • Andrzej Kisielewicz: Double extension set theory. Reports on Mathematical Logic 23(1989).