„Prehnit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor: 16. sor:
Gyakran sugaras, legyezőszerű halmazokat alkot, továbbá táblás, rövidprizmás megjelenésű is lehet.
Gyakran sugaras, legyezőszerű halmazokat alkot, továbbá táblás, rövidprizmás megjelenésű is lehet.


Bázisos [[magmás kőzetek]] üregeiben, hasadékaiban fordul elő. A kisfokú [[metamorfózis]] során képződött [[metamorf kőzetek|metamorfitok]] - prehnit-[[pumpellyit]] fácies] - kritikus ásványa. [[Zeolitok]]kal és az [[epidot]]-csoport ásványaival társul.
Bázisos [[magmás kőzetek]] üregeiben, hasadékaiban fordul elő. A kisfokú [[metamorfózis]] során képződött [[metamorf kőzetek|metamorfitok]] - prehnit-[[pumpellyit]] fácies - kritikus ásványa. [[Zeolitok]]kal és az [[epidot]]-csoport ásványaival társul.


[[Kategória:Ásványok]]
[[Kategória:Ásványok]]

A lap 2005. október 24., 12:24-kori változata

A prehnit a szilikátok osztályába tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: a holland Hendrik von Prehn (1733-1785) báróról, aki felfedezte az ásványfajt.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete: Ca2Al[(AlSi3)O10(OH)2]
  • Szimmetriája: rombos (piramisos)
  • Sűrűsége: 2,80-2,95 g/cm3
  • Keménysége: 6-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála alapján)
  • Hasadása: jó (001 szerint)
  • Színe: átlátszó; világos színű, leggyakrabban fehér, világoszöld, kékeszöld vagy sárga
  • Fénye: üveg- vagy gyöngyházfényű,

Szerkezete

Kristályrácsa átmeneti típusú az inoszilikátok és a filloszilikátok között.

Megjelenési formái, genetikája

Gyakran sugaras, legyezőszerű halmazokat alkot, továbbá táblás, rövidprizmás megjelenésű is lehet.

Bázisos magmás kőzetek üregeiben, hasadékaiban fordul elő. A kisfokú metamorfózis során képződött metamorfitok - prehnit-pumpellyit fácies - kritikus ásványa. Zeolitokkal és az epidot-csoport ásványaival társul.