„Epreskert” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Története: nem kápolna, hanem a kálvária |
|||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
[[1882]]-ben a főváros néhány telekrészt adott a Magyar Képzőművészeti Akadémia céljaira, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. [[1883]]-ban az iskolák tanárai, [[Benczúr Gyula]], [[Lotz Károly]], [[Székely Bertalan]], [[Feszty Árpád]] és [[Zichy Mihály]] térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a [[Benczúr utca|Benczúr]] és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. [[1886]]-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját [[Zala György]] és itt készítették el [[Schikedanz Albert]]tel a Hősök téri [[Millenniumi emlékmű]] szobrait. |
[[1882]]-ben a főváros néhány telekrészt adott a Magyar Képzőművészeti Akadémia céljaira, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. [[1883]]-ban az iskolák tanárai, [[Benczúr Gyula]], [[Lotz Károly]], [[Székely Bertalan]], [[Feszty Árpád]] és [[Zichy Mihály]] térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a [[Benczúr utca|Benczúr]] és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. [[1886]]-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját [[Zala György]] és itt készítették el [[Schikedanz Albert]]tel a Hősök téri [[Millenniumi emlékmű]] szobrait. |
||
Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az [[I. világháború]] előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. [[1921]]-ben |
Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az [[I. világháború]] előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. [[1921]]-ben megmaradt műtermei beolvadtak a Képzőművészeti Főiskolába. |
||
A közepén a [[Mayerhoffer András]] által [[1744]]–[[1749]]-ben készített [[józsefvárosi kálvária]] áll, amelyet Stróbl kezdeményezésére [[1894]]-ben kövenként vittek át mai helyére a [[Kálvária tér]]ről. Ugyancsak a kertben helyezték el a budavári [[Mátyás-templom|Nagyboldogasszony-templom]] átépítésekor a régi templom egyes részleteit. |
A közepén a [[Mayerhoffer András]] által [[1744]]–[[1749]]-ben készített [[józsefvárosi kálvária]] áll, amelyet Stróbl kezdeményezésére [[1894]]-ben kövenként vittek át mai helyére a [[Kálvária tér]]ről. Ugyancsak a kertben helyezték el a budavári [[Mátyás-templom|Nagyboldogasszony-templom]] átépítésekor a régi templom egyes részleteit. |
||
A lap 2008. január 31., 17:49-kori változata
Az Epreskert őspark és épületegyüttes Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban. 1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Ma az egyetem műtermei találhatóak benne. (Címe: VI. Bajza utca 41.)
Fekvése
A Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály utca és a Kmety György utca határolja.
Története
1882 előtt elvadult eperfaliget volt e helyen, ezt Stróbl Alajos, a legendás „szobrászpápa” hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt és magába foglalta a környező utcák nagy részét is. Az első műtermek az 1870-es években jöttek benne létre. 1879-ben Huszár Adolf kapott itt telket, hogy elkészíthesse Deák Ferenc szobrát a politikus Kerepesi temetőben fölépített mauzóleumába.
1882-ben a főváros néhány telekrészt adott a Magyar Képzőművészeti Akadémia céljaira, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. 1883-ban az iskolák tanárai, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a Benczúr és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. 1886-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját Zala György és itt készítették el Schikedanz Alberttel a Hősök téri Millenniumi emlékmű szobrait.
Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az I. világháború előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. 1921-ben megmaradt műtermei beolvadtak a Képzőművészeti Főiskolába.
A közepén a Mayerhoffer András által 1744–1749-ben készített józsefvárosi kálvária áll, amelyet Stróbl kezdeményezésére 1894-ben kövenként vittek át mai helyére a Kálvária térről. Ugyancsak a kertben helyezték el a budavári Nagyboldogasszony-templom átépítésekor a régi templom egyes részleteit.
Források
- Végváry Annamária (szerk.): Adalékok a Külső Terézváros történetéhez. Budapest, 1998