„Árvaváralja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PixelBot (vitalap | szerkesztései)
6 460 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: de:Oravský Podzámok
infobox
1. sor: 1. sor:
{{Szlovák település|
[[Image:ender-arva.jpg|thumb|[[Thomas Ender]] (1793–1875): Árva vára (1860 körül)]]
|nev=Árvaváralja
⚫
'''Árvaváralja''' ({{ny-sk|Oravský Podzámok}}): falu a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Alsókubini járás]]ában. Mintegy 1300 lakosa van. [[Alsólehota]] tartozik hozzá.
|kep=Slovakia Oravsky Podzamok.jpg
|felirat=Árva vára
|kerület=Zsolnai
|járás=Alsókubini
|regio=Alsó-Árva
|rang=község
|magassag=511
|koordinatak={{coor dm|49|16|N|19|22|E|type:commune}}
|terulet=35,25
|nepesseg=1315 ([[2005]])
|nepesseg_agglomeracio=
|nepsuruseg=37
|polgarmester=Jozef Záhora
|weboldal=www.oravsky-podzamok.sk
|cimer=
|terkep=
}}
⚫
'''Árvaváralja''' ({{ny-sk|Oravský Podzámok}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Alsókubini járás]]ában. Mintegy 1300 lakosa van. [[Alsólehota]] tartozik hozzá.




10. sor: 28. sor:


==A vár története==
==A vár története==
[[Image:Slovakia Oravsky Podzamok.jpg|250px|thumb|Árva vára]]
[[Image:ender-arva.jpg|250px|thumb|[[Thomas Ender]] (1793–1875): Árva vára (1860 körül)]]
{{fő|Árva vára}}
{{fő|Árva vára}}
Árva várát [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[Hunyadi Mátyás|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670.]] [[december 10]]-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3]]-án belehalt. [[1672.]] [[október 20]]-án a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24]]-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5]]-én került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették.
Árva várát [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először [[1267]]-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[Hunyadi Mátyás|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670.]] [[december 10]]-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3]]-án belehalt. [[1672.]] [[október 20]]-án a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24]]-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5]]-én került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették.


==A falu története==
==A falu története==
18. sor: 36. sor:
Az falu helye már a [[bronzkor]]ban is lakott volt, de először csak [[1559]]-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. [[1910]]-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] Vári járásához tartozott.
Az falu helye már a [[bronzkor]]ban is lakott volt, de először csak [[1559]]-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. [[1910]]-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] Vári járásához tartozott.


==Látnivalók==
==Nevezetességei==
[[Image:Oravsky castle.jpg|250px|thumb|Árva vára]]
[[Image:Oravsky castle.jpg|250px|thumb|Árva vára]]
[[Image:Árva - Castle.jpg|350px|thumb|Árva vára madártávlatból]]
[[Image:Árva - Castle.jpg|350px|thumb|Árva vára madártávlatból]]

A lap 2008. január 18., 23:29-kori változata

Sablon:Szlovák település Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Mintegy 1300 lakosa van. Alsólehota tartozik hozzá.


Fekvése

Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva-folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.

A vár története

Thomas Ender (1793–1875): Árva vára (1860 körül)
Bővebben: Árva vára

Árva várát 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.

A falu története

A falu temploma

Az falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. 1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

Nevezetességei

Árva vára
Árva vára madártávlatból
  • Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
  • Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árvaváralja&oldid=2690490”