„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: no, pl, sv, th, zh következő módosítása: it |
a Robot: következő hozzáadása: fr:Fantaisie |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
[[de:Fantasie (Kompositionsform)]] |
[[de:Fantasie (Kompositionsform)]] |
||
[[eo:Fantazio (muziko)]] |
[[eo:Fantazio (muziko)]] |
||
[[fr:Fantaisie]] |
|||
[[it:Fantasia (musica)]] |
[[it:Fantasia (musica)]] |
||
[[ja:幻想曲]] |
[[ja:幻想曲]] |
||
A lap 2008. január 16., 20:39-kori változata
A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.
A barokk és klasszikus zenében
A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903 – csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 – orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 – fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.
A romantikus zenében
Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).
A kortárs zenében
A fantázia a kortárs zenében is jelen van, pl.
- Busoni Fantasia Contrappuntistica
- Corigliano Fantasia on an ostinato)
- Benjamin Britten Phantasia-quartett című műve oboára és vonósnégyesre.