„Magyarország bíróságai” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
taxatív |
|||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként (vagy más legalább ennek feltételeit felmutató) teljesített munkaviszony. |
A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként (vagy más legalább ennek feltételeit felmutató) teljesített munkaviszony. |
||
==Az igazságszolgáltatás alapelvei== |
|||
1. A bírói függetlenség elve |
1. A bírói függetlenség elve |
||
A lap 2008. január 10., 02:06-kori változata
A bíróság az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóság.
Klasszikus típusai a büntető és a polgári igazságszolgáltatás. A polgári igazságszolgáltatás jogviták eldöntésével és jogsérelmek orvoslásával valósul meg. A büntető igazságszolgáltatásban megállapítást nyerhet a jogsérelem, és szankció kiszabására és végrehajtására kerülhet sor.
A Magyar Köztársaság Bíróságai
Hazánk bíróságairól A Magyar Köztársaság Alkotmánya X. fejezete rendelkezik. Eszerint a bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét és büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel.
A legfelsőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság, amely biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét az ítélőtáblákon, a megyei bíróságokon, a munkaügyi bíróságokon és a helyi bíróságokon. Jóllehet a bíróságok szintjei hierarchikus jelleget mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony. A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el.
Az Alkotmánybíróság (lásd a fő szócikket: Alkotmánybíróság) alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom alkotmányos működésének ellenőrzése.
A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként (vagy más legalább ennek feltételeit felmutató) teljesített munkaviszony.
Az igazságszolgáltatás alapelvei
1. A bírói függetlenség elve 2. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának leve 3. Az igazságszolgáltatás egységénke elve 4. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének leve 5. A bírósági tárgyalás nyílvánosságának elve 6. Az annyanyelv használatának elve 7. Az ártatlanság vélelmének elve 8. A védelem joga és az ügyvédség 9. A jogorvoslati jogosultság elve 10. A tisztességes eljárás elve
A bírói hatalom egyetlen korlátja a törvényeknek való alárendeltsége.
A bírák függetlenek, ítélkezésükben semmilyen módon nem befolyásolhatóak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Minden jogsérelem vagy jogvita elbírálására a bíróságnak van kizárólagos hatásköre, mely egyébként mindent megtesz a jogszabályok alkalmazásának egységességéért.
Bizonyos eseteket kivéve a tárgyalások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az érintettek jogosultak anyanyelvük használatára, a védelemre, és senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg bűnösségét jogerős bírósági határozat meg nem állapítja. A felek jogorvoslattal élhetnek, azaz fellebbezéssel, meghatározott esetben perújítással vagy felülvizsgálati eljárás igényével.
Bíróságok hatáskörei – négyszintű ítélkezés
A helyi bíróság minden hatáskörébe tartozó ügyben (ezek nem súlyos vagy nagy horderejűek) első fokon jár el. Általában egy bíróból és két ülnökből álló tanácsban ítélkezik. Ha a bíróság határozata ellen nincs fellebbezés, a határozat jogerőre emelkedhet.
A megyei (fővárosi) bíróságokon másodfokon elbírálják a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság ellen benyújtott fellebbezéseket. A súlyosabb ügyek (pl. emberölés) első fokon a megyei bíróságokhoz kerülnek. Öt megyei bíróságon katonai tanács működik, és a munkaügyi bíróságok ennek székhelyén működnek. Ha a másodfokú ítélet ellentétes az elsőfokú ítélettel, lehetőség van újbóli fellebbezésre, ezzel az ügy harmadfokra kerül.
Az ítélőtáblák (=táblabíróságok) adott régióra kiterjedő hatáskörrel rendelkeznek. Másodfokon bírálják el a megyei bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, továbbá harmadfokon a másodfokú ügyek elleni fellebbezéseket.
A Legfelsőbb Bíróság elsősorban elvi irányítást gyakorol, és harmadfokon elbírálja az ítélőtáblák másodfokú ügyeinek fellebbezéseit.