„A firenzei Camerata” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
A társaság egyik fő célkitűzése [[Ókori Görögország|antik görög]] [[dráma]] eszményeinek és alapelveinek felelevenítése volt. A rendelkezésükre álló forrásokból –- inkább korabeli beszámolók, mint eredeti kéziratok –- azt a következtetést vonták le, hogy a görög drámákat vagy énekelték, vagy deklamáló stílusban adták elő, megőrizve azok érthetőségét. Nagy befolyással volt munkájukra [[Girolamo Mei]] nevű tudós is aki azt hangsúlyozta, hogy a görög drámákban a szöveget énekelve adták elő és nem beszélve.
A társaság egyik fő célkitűzése [[Ókori Görögország|antik görög]] [[dráma]] eszményeinek és alapelveinek felelevenítése volt. A rendelkezésükre álló forrásokból –- inkább korabeli beszámolók, mint eredeti kéziratok –- azt a következtetést vonták le, hogy a görög drámákat vagy énekelték, vagy deklamáló stílusban adták elő, megőrizve azok érthetőségét. Nagy befolyással volt munkájukra [[Girolamo Mei]] nevű tudós is aki azt hangsúlyozta, hogy a görög drámákban a szöveget énekelve adták elő és nem beszélve.


A firenzei Camerata tagjait tekintik a hangszerkíséretes szólóének (recitar cantando) és az [[Opera (színmű)|opera]] szülőatyjainak, különösen kiemelve [[Pacopo Peri]]-t, [[Giulio Caccini]]-t és [[Emilio de' Cavalieri]]-t. A társaság által előterjesztett első két „opera”,<ref>Melyet majd csak fél évszázad múlva neveznek el operának, akkoriban ez a műfaj a ''dramma per musica'' nevet viselte.</ref> két Jacopo Peri-mű volt a Dafné és az Euridice. A Dafné ősbemutatója 1600. október 6-án volt.
A firenzei Camerata tagjait tekintik a hangszerkíséretes szólóének (recitar cantando) és az [[Opera (színmű)|opera]] szülőatyjainak, különösen kiemelve [[Jacopo Peri]]-t, [[Giulio Caccini]]-t és [[Emilio de' Cavalieri]]-t. A társaság által előterjesztett első két „opera”,<ref>Melyet majd csak fél évszázad múlva neveznek el operának, akkoriban ez a műfaj a ''dramma per musica'' nevet viselte.</ref> két Jacopo Peri-mű volt a Dafné és az Euridice. A Dafné ősbemutatója 1600. október 6-án volt.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2008. január 9., 17:24-kori változata

A firenzei Camerata ( magyarul: firenzei szalon) nemesekből, jeles tudósokból és művészekből álló „avantgard” csoportosulás neve volt a 16. század végén Firenzében. A társaság egy Giovanni de' Bardi gróf firenzei házában tartott összejöveteleket, ahol művészetekről, elsősorban a zenéről társalogtak, Platónra hivatkozva jelmondatuk: „legyen a szöveg a zene ura, és ne szolgája!” volt. Az összejövetelek 1573-tól egészen az 1580-as évek végéig rendszeresek voltak. A társaság ismertebb tagjai Giulio Caccini, Pietro Strozzi, az első librettistaként ismert Ottavio Rinuccini költő és Vincenzo Galilei (a csillagász Galileo Galilei apja) voltak.

A társaság egyik fő célkitűzése antik görög dráma eszményeinek és alapelveinek felelevenítése volt. A rendelkezésükre álló forrásokból –- inkább korabeli beszámolók, mint eredeti kéziratok –- azt a következtetést vonták le, hogy a görög drámákat vagy énekelték, vagy deklamáló stílusban adták elő, megőrizve azok érthetőségét. Nagy befolyással volt munkájukra Girolamo Mei nevű tudós is aki azt hangsúlyozta, hogy a görög drámákban a szöveget énekelve adták elő és nem beszélve.

A firenzei Camerata tagjait tekintik a hangszerkíséretes szólóének (recitar cantando) és az opera szülőatyjainak, különösen kiemelve Jacopo Peri-t, Giulio Caccini-t és Emilio de' Cavalieri-t. A társaság által előterjesztett első két „opera”,[1] két Jacopo Peri-mű volt a Dafné és az Euridice. A Dafné ősbemutatója 1600. október 6-án volt.

Forrás

Jegyzetek

  1. Melyet majd csak fél évszázad múlva neveznek el operának, akkoriban ez a műfaj a dramma per musica nevet viselte.