„Heves vármegye története” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
népesség=279 700 ([[1910]])| |
népesség=279 700 ([[1910]])| |
||
nemzetiségek=[[magyarok]]| |
nemzetiségek=[[magyarok]]| |
||
domborzat=Heves |
domborzat=Heves county map (1891).jpg| |
||
}} |
}} |
||
A lap 2007. december 28., 12:11-kori változata
| (13. század-1950) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3761 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| térképe | |||
.jpg) | |||
| domborzati térképe | |||
Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Magyarország része.
Földrajza
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság. A területének északi részét a Mátra foglalja el, dél-keleten pedig az Alföld egy része fekszik. A vármegye legfontosabb fólyója a Tisza és a Zagyva. Északról Gömör-Kishont és Borsod vármegyék, keletről Borsod és Hajdú vármegyék, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugatról pedig Nógrád vármegye határolta.
Történelem
Heves vármegye a 13. században alakult. Az Oszmán Birodalom uralma alatt ált 1596-1687 között. Ezután történelme nagyrészt csendes. A II. világháború után a vármegye területe átalakult: Pásztó és környéke Nógrád megye része lett, a Tiszától keletre fekvő területe Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett, valamint a vármegyéből megye lett, megszűnt a vármegyerendszer.
Közigazgatás
Heves vármegye hat járásra volt felosztva:
- Egeri járás, székhelye Eger (rendezett tanácsú város)
- Gyöngyösi járás, székhelye Gyönygyös (rendezett tanácsú város)
- Hatvani járás, székhelye Hatvan
- Pétervásárai járás, székhelye Pétervására
- Tiszafüredi járás, székhelye Tiszafüred
