„Erzsébet-sziget” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
a (→‎Története: határátkelő)
aNincs szerkesztési összefoglaló
''(Platánfa sor)'' alakítottak ki két keresztúttal.
[[1838]]-ban a repülőhíd helyett 337 m hosszú hajóhidat alakítottak ki Újszőny felé, melyet telente szétszedtek és a Kis-Dunába vontattak. Kis csavargőzös is közlekedett a Duna két partja közt egészen [[1892]]-ig, az állandó vashíd megépültéig. A 19. század végéig a sziget nyugati végénél kialakult homokzátonyon aranymosás is folyt.
A sziget alsó részén [[1897]]-ben bérelte ki a ''Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság'', mely ide telepítette át [[győr]]i hajójavító műhelyét. A 20. század elején az üzem jelentős bővítésen ment át és [[1947]]-ig (az új hajógyár megalapításáig a Kis-Duna északi partján) itt üzemelt. [[1902]]-ben a sziget felső részén felépült a városi vízmű, melynek építésével egyidőben a szigetet széles földsávval kötötték össze a parttal. [[Kép:Komáromi határátkelő2.JPG|thumb|250px|A volt határátkelőhely az Erzsébet-szigeten]]
 
[[1919]]. [[április 30]]-án és [[május 1]]-jén véres események színhelye volt a sziget. Innen indították a felfegyverzett munkások sikertelen támadásukat a Komáromot megszálló antant-haderő ellen, melynek célja a [[Tanácsköztársaság]] részéről Komárom visszafoglalása volt. A sikertelen akció után ide vonultak vissza, az életben maradottakat az antant légiósai lemészárolták (''részletesen lásd: [[Komárom története]]'').

Navigációs menü