„Stockton and Darlington Railway” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: Egyértelműsítő hivatkozások
korr
2. sor: 2. sor:
{{BS-header|Stockton–Darlington-vasútvonal}}
{{BS-header|Stockton–Darlington-vasútvonal}}
{{BS-daten
{{BS-daten
|DE-KBS=
| DE-KBS =
|STRECKENNR=
| STRECKENNR =
|LÄNGE= 40
| LÄNGE = 40
|SPURWEITE=1435
| SPURWEITE = 1435
|STROMG=
| STROMG =
|STROMW=
| STROMW =
|STROMD=
| STROMD =
|ZAHNSTANGE=
| ZAHNSTANGE =
|NEIGUNGA=
| NEIGUNGA =
|NEIGUNG=
| NEIGUNG =
|RADIUS=
| RADIUS =
|V-MAX=
| V-MAX =
|BILDPFAD_FOTO=StocktonDarlingtonOpening.jpg
| BILDPFAD_FOTO = StocktonDarlingtonOpening.jpg
|PIXEL_FOTO=250px
| PIXEL_FOTO = 250px
|TEXT_FOTO=A vonal megnyitása
| TEXT_FOTO = A vonal megnyitása
|BILDPFAD_KARTE=
| BILDPFAD_KARTE =
|PIXEL_KARTE=250px
| PIXEL_KARTE = 250px
}}
}}
{{BS-table}}
{{BS-table}}
{{BS|KBHFa|0|'''[[Stockton]]'''|}}
{{BS|KBHFa|0|'''[[Stockton-on-Tees|Stockton]]'''|}}
{{BS|KBHFe|40|'''[[Darlington]]'''}}
{{BS|KBHFe|40|'''[[Darlington (Durham)|Darlington]]'''}}
|}
|}
|}
|}
A '''Stockton–Darlington-vasútvonal''' a világ első hivatalosan is személyszállításra is használt vasútvonala, ahol a [[gőzvontatás]] megjelent. Továbbá abban az időben a világ leghosszabb vasútvonala is volt.
A '''Stockton–Darlington-vasútvonal''' a világ első hivatalosan is személyszállításra is használt vasútvonala, ahol a [[Gőzmozdony|gőzvontatás]] megjelent. Továbbá abban az időben a világ leghosszabb vasútvonala is volt.


== A vasútvonal építése ==
== A vasútvonal építése ==
[[George Stephenson]] [[1822]]-ben meggyőzte az északkelet-angliai [[Darlington]] és [[Stockton]] környékének bányatulajdonosait, akik vasutat akartak építeni a szén szállítására, hogy az általa tervezett gép nagyobb teher szállítására alkalmas, mint a lóvasút. A [[Anglia parlamentje|parlament]] által nehezen elfogadott törvény személyek szállítását is lehetővé tette a 40 kilométeres, jelentéktelen szárnyvonalon, ahol a világ első vasúti hídja is megépült. A sínek [[nyomtáv]]ja 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ez a mai normál nyomtáv.
[[George Stephenson]] [[1822]]-ben meggyőzte az északkelet-angliai [[Darlington (Durham)|Darlington]] és [[Stockton-on-Tees|Stockton]] környékének bányatulajdonosait, akik vasutat akartak építeni a szén szállítására, hogy az általa tervezett gép nagyobb teher szállítására alkalmas, mint a lóvasút. A [[Anglia parlamentje|parlament]] által nehezen elfogadott törvény személyek szállítását is lehetővé tette a 40 kilométeres, jelentéktelen szárnyvonalon, ahol a világ első vasúti hídja is megépült. A sínek [[Nyomtávolság|nyomtávja]] 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ez a mai normál nyomtáv.


A vonal hivatalos megnyitására [[1825]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] került sor, Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya 33 kocsit vontatott (a mozdony után öt vagon következett szénnel, egy liszttel megrakva, a következő kocsiban a vasút tulajdonosai, igazgatói, földmérők, mérnökök kaptak helyet, ezt 20, utasok számára átalakított szenes vagon, majd legvégül hat szénnel megrakott kocsi követte) helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szerelvény mintegy 600 utast szállított, súlya pedig nagyjából 86 tonna lehetett. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. [[1830]]-ban megnyitották a [[Liverpool]]–[[Manchester]] vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] és [[Európa|Európában]] is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka.
A vonal hivatalos megnyitására [[1825]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] került sor, Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya 33 kocsit vontatott (a mozdony után öt vagon következett szénnel, egy liszttel megrakva, a következő kocsiban a vasút tulajdonosai, igazgatói, földmérők, mérnökök kaptak helyet, ezt 20, utasok számára átalakított szenes vagon, majd legvégül hat szénnel megrakott kocsi követte) helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szerelvény mintegy 600 utast szállított, súlya pedig nagyjából 86 tonna lehetett. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. [[1830]]-ban megnyitották a [[Liverpool]]–[[Manchester]] vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] és [[Európa|Európában]] is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka.
38. sor: 38. sor:


== További információk ==
== További információk ==
{{Commonskat|Stockton and Darlington Railway}}
* [http://www.drcm.org.uk Darlington Railway Centre and Museum] {{en}}
* [http://www.drcm.org.uk Darlington Railway Centre and Museum] {{en}}
* [https://web.archive.org/web/20080513144149/http://www.northeasthistory.co.uk/the_north_east/history/railway/stock_darlo/index.html The History of the Stockton and Darlington Railway] (North East History) {{en}}
* [https://web.archive.org/web/20080513144149/http://www.northeasthistory.co.uk/the_north_east/history/railway/stock_darlo/index.html The History of the Stockton and Darlington Railway] (North East History) {{en}}

A lap 2022. október 24., 19:57-kori változata

Stockton–Darlington-vasútvonal
A vonal megnyitása
A vonal megnyitása
A Stockton and Darlington Railway útvonala
Hossz:40 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockton and Darlington Railway témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
0 Stockton
40 Darlington

A Stockton–Darlington-vasútvonal a világ első hivatalosan is személyszállításra is használt vasútvonala, ahol a gőzvontatás megjelent. Továbbá abban az időben a világ leghosszabb vasútvonala is volt.

A vasútvonal építése

George Stephenson 1822-ben meggyőzte az északkelet-angliai Darlington és Stockton környékének bányatulajdonosait, akik vasutat akartak építeni a szén szállítására, hogy az általa tervezett gép nagyobb teher szállítására alkalmas, mint a lóvasút. A parlament által nehezen elfogadott törvény személyek szállítását is lehetővé tette a 40 kilométeres, jelentéktelen szárnyvonalon, ahol a világ első vasúti hídja is megépült. A sínek nyomtávja 4 láb és 8,5 hüvelyk, azaz 1435 mm volt, ez a mai normál nyomtáv.

A vonal hivatalos megnyitására 1825. szeptember 27-én került sor, Stephenson Locomotion nevű gőzmozdonya 33 kocsit vontatott (a mozdony után öt vagon következett szénnel, egy liszttel megrakva, a következő kocsiban a vasút tulajdonosai, igazgatói, földmérők, mérnökök kaptak helyet, ezt 20, utasok számára átalakított szenes vagon, majd legvégül hat szénnel megrakott kocsi követte) helyenként óránként 24 kilométeres sebességgel. A szerelvény mintegy 600 utast szállított, súlya pedig nagyjából 86 tonna lehetett. A szárazföldi közlekedés történetében most először fordult elő, hogy az ember a lónál gyorsabban utazott. 1830-ban megnyitották a Liverpool–Manchester vasútvonalat és a vasparipa elindult világhódító útjára. Hamarosan Amerikában és Európában is gőzerővel kezdtek vasutat építeni, megkezdődött a vasút korszaka.

Források

  • James Stephen Jeans: Jubilee Memorial of the Railway System: History of the Stockton and Darlington Railway. Graham, Newcastle upon Tyne 1974, ISBN 0-85983-050-0 (angolul)
  • Charles Alexander McDougall: The Stockton & Darlington Railway, 1821–1863. Durham County Council, Durham 1975, ISBN 0-904738-00-0 (angolul)
  • Maurice W. Kirby: The Origins of Railway Enterprise. The Stockton and Darlington Railway 1821–1863. Cambridge University Press, Cambridge 2002, ISBN 0-521-89280-5 (angolul)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Stockton_and_Darlington_Railway&oldid=25394448”