„Spira György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Főbb művei: bővítés+forma
3. sor: 3. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==


A budapesti Tudományegyetemen végzett 1948-ban. 1949 és 1995 között a MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd nyugdíjazása után tanácsadója volt.
A budapesti [[Pázmány Péter Tudományegyetem]]en végzett 1948-ban. Egyetemi évei alatt versei és elbeszélései jelentek meg. 1949 és 1995 között a [[MTA]] Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, később főmunkatársa majd nyugdíjazása után tanácsadója volt. 1952-ben kandidátusi, 1981-ben doktori fokozatot szerzett.

Fő kutatási területe Magyarország polgári átalakulásának történetére összpontosult. A rendszerváltás hajnalán, 1987-ben kezdeményezte a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megalakítását.


Fő kutatási területe Magyarország polgári átalakulásának történetére összpontosult. A rendszerváltás hajnalán, 1987-ben kezdeményezte a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megalakítását, melynek egyik alapító tagja lett.


== Főbb művei ==
== Főbb művei ==

A lap 2007. december 12., 13:36-kori változata

Spira György (Budapest 1925. április 4. – Budapest, 2007. december 3.) történész, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének neves kutatója.

Munkássága

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett 1948-ban. Egyetemi évei alatt versei és elbeszélései jelentek meg. 1949 és 1995 között a MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, később főmunkatársa majd nyugdíjazása után tanácsadója volt. 1952-ben kandidátusi, 1981-ben doktori fokozatot szerzett.

Fő kutatási területe Magyarország polgári átalakulásának történetére összpontosult. A rendszerváltás hajnalán, 1987-ben kezdeményezte a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének megalakítását, melynek egyik alapító tagja lett.

Főbb művei

  • Kossuth Lajos (Lukács Lajossal és Mérei Gyulával, 1952)
  • Kossuth Lajos forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel (1952)
  • Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711–1790 (szerkesztő, 1952)
  • A magyar forradalom 1848-49-ben (1959)
  • 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a (1964)
  • A negyvennyolcas nemzedék nyomában (tanulmányok, 1973)
  • Negyvennyolc a kortársak szemével (Rózsa Györggyel, 1973)
  • Petőfi napja (1975)
  • Széchenyi a negyvennyolcas forradalomban (1979)
  • A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán (1980),
  • Négy magyar sors (1983)
  • Jottányit se a negyvennyolcból! (1989)
  • Kossuth és alkotmányterve (1989),
  • Széchenyi István válogatott művei I-III. (szerkesztő, 1991),
  • A pestiek Petőfi és Haynau között (1998),
  • Széchenyiről (tanulmányok, 2005),
  • Egy grófi cím adományozásáról (ÉS, 2003/21.),
  • Hol ülésezett Batthyány Lajos kormánya? (ÉS, 2003/3.),
  • A pestiek az 1848-as forradalomban (interjú, ÉS, 2002/11., Rádai Eszter)

Hivatkozások

Múlt-kor történelmi portál

Élet és Irodalom, 2007. december 6.