„Ceglédi járás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Visszaállítva
Visszavontam 79.121.16.78 (vita) szerkesztését (oldid: 25063340) friss forrás kell hozzá
Címke: Visszavonás
17. sor: 17. sor:
|weboldal =
|weboldal =
}}
}}
A '''Ceglédi járás''' [[Pest megye|Pest megyéhez]] tartozó [[járás]] [[Magyarország]]on 2013-tól, székhelye [[Cegléd]]. Területe 886,30 km², népessége 89 261 fő, népsűrűsége pedig 101 fő/km² volt 2013. elején. 3 város (Cegléd, [[Abony]] és [[Albertirsa]]) és 9 [[község]] tartozik hozzá.
A '''Ceglédi járás''' [[Pest megye|Pest megyéhez]] tartozó [[járás]] [[Magyarország]]on 2013-tól, székhelye [[Cegléd]]. Területe 886,30 km², népessége 89 261 fő, népsűrűsége pedig 101 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Cegléd, [[Abony]] és [[Albertirsa]]) és kilenc [[község]] tartozott hozzá.


A Ceglédi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven az [[1950-es járásrendezés]] után, amikor az [[Abonyi járás]] székhelyét [[Abony]]ból Ceglédre helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták.
A Ceglédi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven az [[1950-es járásrendezés]] után, amikor az [[Abonyi járás]] székhelyét [[Abony]]ból Ceglédre helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták.

A lap 2022. augusztus 7., 13:27-kori változata

Ceglédi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyePest megye
Járási székhelyCegléd
Települések száma12
városok3
Népesség
Teljes népesség89 586 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület886,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Ceglédi járás elhelyezkedése Magyarországon
A Ceglédi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Ceglédi járás Pest megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Cegléd. Területe 886,30 km², népessége 89 261 fő, népsűrűsége pedig 101 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én három város (Cegléd, Abony és Albertirsa) és kilenc község tartozott hozzá.

A Ceglédi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven az 1950-es járásrendezés után, amikor az Abonyi járás székhelyét Abonyból Ceglédre helyezték és nevét ennek megfelelően megváltoztatták.

Települései

Település Rang
(2013. július 15.)
Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)
Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Cegléd járásszékhely város Cegléd Ceglédi
36 384
244,87
Abony város Ceglédi
14 769
127,97
Albertirsa város Albertirsa Ceglédi
12 181
72,96
Ceglédbercel község Ceglédi
4 364
28,15
Csemő község Ceglédi
4 166
79,44
Dánszentmiklós község Ceglédi
3 103
38,01
Jászkarajenő község Ceglédi
2 724
65,15
Kőröstetétlen község Cegléd Ceglédi
904
32,65
Mikebuda község Albertirsa Ceglédi
681
42,17
Tápiószőlős község Ceglédi
2 928
31,79
Törtel község Ceglédi
4 383
84,16
Újszilvás község Ceglédi
2 674
38,98

Története

A Ceglédi járás elődje az Abonyi járás volt, melynek neve 1898-ig Kecskeméti alsó járás volt és a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával jött létre.

Az 1950-es járásrendezés során 1950. június 1-jén az Abonyi járás székhelyét Abonyból a rég városi ranggal rendelkező, jobb közlekedési helyzetben lévő, a térség tényleges központjának szerepét betöltő Ceglédre helyezték át, és elnevezését is ehhez igazították. Egyidejűleg a Monori járástól ide csatolták azt a négy községet, melyek közelebb fekszenek Ceglédhez mint Monorhoz.

Ezt követően a járás községeinek listája 1983 végi megszűnéséig csak új községek alakítása miatt változott: Cegléd és Nagykőrös nagy kiterjedésű határának egyes részeiből alakult 1952-ben Csemő és 1954-ben Nyársapát. Részben Jászkarajenő területéből jött létre 1954-ben Tiszajenő község, melyet Szolnok megye Szolnoki járásához osztottak be, és ezzel a járás – és vele Pest megye – elveszítette utolsó tiszai partszakaszát.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Ceglédi járás községei közül kettőt a Nagykőrösi, a többit a Ceglédi városkörnyékhez osztották be.

Községei 1950 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Ceglédi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

A tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Cegléd és Nagykőrös jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartoztak.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Abony 1950 Abonyi járásból 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Albertirsa 1950 Monori járásból 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Ceglédbercel 1950 Monori járásból 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Csemő 1952 Cegléd és Nagykőrös határából 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Dánszentmiklós 1950 Monori járásból 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Jászkarajenő 1950 Abonyi járásból 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Kocsér 1950 Abonyi járásból 1983 Nagykőrösi városkörnyékhez
Kőröstetétlen 1950 Abonyi járásból 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Mikebuda 1952 Albertirsa határából 1983 Ceglédi városkörnyékhez
Nyársapát 1954 Cegléd és Nagykőrös határából 1983 Nagykőrösi városkörnyékhez
Törtel 1950 Abonyi járásból 1983 Ceglédi városkörnyékhez

Történeti adatai

Források

  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)