„Az értelemtükrözés elve” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link a horgonyra |
→Példái: felesleges felsorolások megszüntetése: a felsorolásjelek túlzott használata jegyzetszerű jelleget ad a lapnak, pedig cikk kéne legyen |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
==Példái== |
==Példái== |
||
===A hangjelölés terén=== |
===A hangjelölés terén=== |
||
Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, például [haggya] leírva ''hagyja.'' (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, például [higgye] leírva ''higgye'', nem „hiszje”.) |
|||
===A kezdőbetűk terén=== |
===A kezdőbetűk terén=== |
||
A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, például ''kovács'' és ''Kovács.'' |
|||
===Az elválasztás terén=== |
===Az elválasztás terén=== |
||
Az elválasztás is tükrözi a szó jelentését. Példák: |
|||
*''gép-elem'' (’gépnek az eleme’), de ''gé-pe-lem'' (’gépbe írom’), |
*''gép-elem'' (’gépnek az eleme’), de ''gé-pe-lem'' (’gépbe írom’), |
||
*''leg-e-lő-re'' (’a sor elejére’), de ''le-ge-lő-re'' (’mezőre’), |
*''leg-e-lő-re'' (’a sor elejére’), de ''le-ge-lő-re'' (’mezőre’), |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
===Az egybe- és különírás terén=== |
===Az egybe- és különírás terén=== |
||
A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, illetve egybeírással, például ''három szög'' és ''háromszög'' ({{akh|95}}). Ha két szó kapcsolata új jelentésre tesz szert, azt egybeírással jelöljük: ''gyors vonat'' ’sebesen közlekedő vonat’ és ''gyorsvonat'' ’vonatfajta’ ({{akh|107|b}}, {{akh|112|szöveg=112.}}, {{akh|117|b|szöveg=117. b)}}, {{akh|123|b|szöveg=123. b)}}, {{akh|125|b|szöveg=125. b)}}, {{akh|128|b|szöveg=128. b)}}, {{akh|129|szöveg=129.}}). |
|||
Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, például ''Margitsziget'' ({{akh|175|b}}), és másként, ha földrajzi értelemben, például ''Margit-sziget'' ({{akh|176|b}}). |
|||
*''homoki malom:'' a ''Homok'' helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom |
|||
*''Homoki malom:'' ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. ''Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér'', {{akh|190}}) |
|||
*''Homoki Malom'' csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, például csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. ''Víg Kalmár étterem,'' {{akh|190}}) |
|||
*(a) ''homoki Malom'' csárda: így is jelölhetjük a ''Homok'' helységben működő ''Malom csárdá''t ({{akh|190}}) |
|||
*''Homoki-malom:'' amennyiben a malom egy ''Homoki'' családnevű személy tulajdona (vö. ''Kossuth-szobor, Batthyány-örömécses,'' {{akh|140|b}}, {{akh|168|szöveg=168.}}) |
|||
*''Homokimalom:'' ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül ({{akh|175|b}}) |
|||
:([[Helyesírás (Osiris)|OH.]] 188–189. o., némileg rövidítve) |
|||
További példák: |
További példák: |
||
A lap 2022. július 25., 17:52-kori változata
| A magyar helyesírás |
|---|
| Rögzítése |
| Szakterületek helyesírása |
| Helyesírási szótárak |
|
| Alapelvei |
| További jellemzői |
| Egyes területei |
| Nevezetes szabályai |
| Írásjelek helyesírása |
| Érdekességek |
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
Az értelemtükrözés elve a magyar helyesírás egy fontos elve (l. AkH.12 2. d)), bár nem számítják a négy alapelv közé.
Példái
A hangjelölés terén
Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, például [haggya] leírva hagyja. (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, például [higgye] leírva higgye, nem „hiszje”.)
A kezdőbetűk terén
A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, például kovács és Kovács.
Az elválasztás terén
Az elválasztás is tükrözi a szó jelentését. Példák:
- gép-elem (’gépnek az eleme’), de gé-pe-lem (’gépbe írom’),
- leg-e-lő-re (’a sor elejére’), de le-ge-lő-re (’mezőre’),
- kar-ó-ra (’karon viselt óra’) , de ka-ró-ra (’rúdra’).
Az egybe- és különírás terén
A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, illetve egybeírással, például három szög és háromszög (AkH.12 95.). Ha két szó kapcsolata új jelentésre tesz szert, azt egybeírással jelöljük: gyors vonat ’sebesen közlekedő vonat’ és gyorsvonat ’vonatfajta’ (AkH.12 107. b), 112., 117. b), 123. b), 125. b), 128. b), 129.).
Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, például Margitsziget (AkH.12 175. b)), és másként, ha földrajzi értelemben, például Margit-sziget (AkH.12 176. b)).
- homoki malom: a Homok helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom
- Homoki malom: ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér, AkH.12 190.)
- Homoki Malom csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, például csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. Víg Kalmár étterem, AkH.12 190.)
- (a) homoki Malom csárda: így is jelölhetjük a Homok helységben működő Malom csárdát (AkH.12 190.)
- Homoki-malom: amennyiben a malom egy Homoki családnevű személy tulajdona (vö. Kossuth-szobor, Batthyány-örömécses, AkH.12 140. b), 168.)
- Homokimalom: ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül (AkH.12 175. b))
- (OH. 188–189. o., némileg rövidítve)
További példák:
- művésztanár: ’művészeket oktató tanár’ (AkH.12 129.)
- művész-tanár: ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’ (AkH.12 101. a))
- művész tanár: ’művészkedő tanár’ (AkH.12 114. a))
- (OH. 1092. o.)
- Kodály vonósnégyes: Kodály nevű, Kodályról elnevezett vonósnégyes (AkH.12 167.)
- Tátrai-vonósnégyes: Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított/vezetett vonósnégyes (AkH.12 168.)
- (OH. 170. o.)
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |